Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1922 Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat úgy született meg, hogy megfelelő hatástanulmányok nem készültek, a kormányzat ilyeneket nem mutatott be. Tehát a törvényi változás hatásai a magyar nemzetgazdaságra, illetve a magyar vá llalkozásokra beláthatatlanok. Ha a magyar gazdaság helyzetét nézzük, akkor a cserearányromlás miatt a belföldön elkölthető jövedelem növekedése lényegesen kisebb - ezt hangsúlyozni kell , mint a bruttó hazai termék bővülési üteme. A belföldön elkölthető jövedelmeket kifejező GDImutató éppen ezért az elmúlt évben csak 3,54 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a bruttó hazai termék mutatója 5 százalék fölötti növekedést mutatott. Azt a vélekedésünket, hogy a magyar nemzetgazdaságban jelenleg sincsenek rendb en a pénzügyi pozíciók, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jobbára külföldi tulajdonosi pozícióban lévő feldolgozóipar, illetve annak termelékenységnövekedése a 2000. évben 12,1 százalékkal emelkedett, ugyanakkor e külföldi tulajdonban lévő vállalko zásoknál dolgozók keresetei már nem emelkedtek 12,1 százalékkal, hiszen a reál nettó átlagkereset Magyarországon 2000ben mindössze 3,6 százalékkal nőtt. Tehát van egy 12,1 százalékos termelékenységemelkedés, ugyanakkor a reálkeresetek csak 3,6 százalékkal nőttek. Óriási az ellentmondás! Ha a magyar gazdaság helyzetét tovább elemezzük, láthatjuk, hogy 2001 januárjában a fizetési mérleg negatívuma 237 millió euró volt, tavaly csak 77 millió. A kivitel 12 hónap alatt 22,6 százalékkal növekedett, addig az impo rt 30,7 százalékos bővülést mutat. 2000ben a nem adóssággeneráló finanszírozás - tehát a működőtőke- és a portfólióbefektetések - 474 millió eurót tett ki, azaz az egy évvel ezelőttinek alig 20 százaléka jött be külföldi működő tőkeként. A külföldi adóssá gállomány 33,1 milliárd; ez 4 milliárddal több, mint a tavalyi, ugyanakkor közel egymilliárdos növekedést mutat a nettó adósságállomány is. Ha ezeket a nemzetgazdasági pozíciókat nézzük, ezek tények, adottságok, KSHadatok elemzésén nyugszanak; de kérdés, hogy a hatályba lépő új törvény ezeket a nemzetgazdasági pozíciókat hogyan változtatja meg, hogyan alakítja. A vállalkozások helyzetére nézve a társasági nyereségadótörvény változása nyilván negatív hatást fog gyakorolni, hiszen jelenleg is az a helyzet, hogy ha a Magyarországon működő vállalatokat két csoportra vesszük - a növekvő pozícióban lévőket, tehát a külföldi tulajdonosú cégeket, illetve a belföldi magyar vállalkozásokat , akkor azt láthatjuk, hogy a külső tőke, kölcsöntőkefinanszírozás kamatter hei a növekvő cégek, a külföldi cégek üzemi eredményének mindössze csak a 17 százalékát emészti fel, ugyanakkor a belföldi magyar vállalkozások üzemi eredményének már a 45 százalékát. Tehát azok a vállalatok képesek az expanzióra a nemzetközi és a hazai pi acokon is, amelyek termelékenysége magas, tőkeerősek, fejlesztéseiket maguk finanszírozzák, de ezek nem magyar vállalkozások. Tehát ez a törvény, amit most itt megfogalmazunk, nem is fogja alapvetően érinteni ezen jó pénzügyi pozícióban lévő külföldi válla lkozásokat. Sőt, a magyar vállalkozásokra nézve ez annyit jelent, hogy a még meglévő szerény versenyhelyzetüket is tovább fogja rontani. Én a törvényjavaslat lényegét úgy fogalmaznám meg, hogy a belső, a magyar vállalkozások által ellátott belső piacok tud atos leépítését szolgálja. Azt látni kell, hogy az exportteljesítmények - amelyekre annyira büszke a kormány, meg egyébként az előző is az volt - zömét az elmúlt évben szintén a külföldi cégek adták, hiszen 2000ben a növekvő kategóriába sorolt cégek expor tnövekményértéke 2526 milliárd forint volt, ugyanakkor a nem növekvő, a belső tulajdonosi körben lévő magyar vállalkozásoké pedig 241 milliárd volt mindössze. Nyilván, ha elemzem a törvény várható hatásait, nem tekinthetünk el a külföldi vállalkozásokra g yakorolt kisugárzásoktól sem. Ez a törvényjavaslat nyilvánvalóan az európai uniós csatlakozás reményében, annak siettetése körülményei között született meg. Számot kell vetnünk azonban azzal is, hogy az Európai Unió a mi európai csatlakozásunkat mikor fogj a jogilag is deklarálni, mikor fogja elfogadni.
