Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1923 Az, hogy tíz évvel ezelőtt jeleztük a közeledésünket, a belépésünket... - '94ben a magyar törvényhozás mindezt ratifikálta, eltelt azonban tíz év, eltelt hét év, akár még tíz év eltelhet, és látjuk azt is, h ogy a nizzai csúcs sem oldotta meg az EUbővítés körülményeit. Úgy fogalmaznék, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás politikai, társadalmi és pénzügyi kérdések összefüggő hatásrendszere, hatásmechanizmusa. E politikai, társadalmi és pénzügyi feltéte lek megteremtése azonban nemcsak a csatlakozás előtt álló országokra áll, hanem áll a befogadó, az európai uniós országokra is. És megkérdezem: képese arra az Európai Unió, hogy a középeurópai országokat, így Magyarországot is integrálja ebbe a közös pia cba? Vane akkora pénze, vane akkora tőkeereje? Vannake olyanok a társadalmi viszonyok az Európai Unióban - a kifeszülő szociális háló, a növekvő munkanélküliség, az emelkedő infláció mellett , hogy bennünket fogadni tudnak, ami nyilván azzal is járhat, hogy nekünk ezentúl nem segélyeket, hanem normatív alapon európai uniós költségvetési támogatásokat kell folyósítani. Nem utolsósorban az Európai Unión belüli politikai erőviszonyok - képese arra az Európai Unió országainak köre, ismerve belső ellentétei ket, hogy középeurópai országokat vegyen fel az Unióba? Nyilván nem. És az előreszaladás, a magyar pozíciók feladása tetten érhető ebben a törvényjavaslatban, konkrét ígéret, konkrét támogatás azonban az Unió részéről nem fogalmazódik meg. Nagyon ravasz e gyébként ez a beterjesztett törvénycsomag, hiszen ez a legkardinálisabb kérdéseken túl foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint az APEH jogkörének kiterjesztése, a két éve hatályba lépett bűnügyi tevékenység, nyomozói tevékenység, a diákhitel intézménye, és az államháztartás struktúrájának, szervezeti felépítésének korszerűsítését is tartalmazza; foglalkozik az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításával, de ezeket tulajdonképpen nem lehet vitatni. Ezekre szükség van. Szükség van arra, hogy Ma gyarországon az adózási folyamatokra a megtarthatóság és a megtartathatóság, a hatósági intézkedések minél gördülékenyebbé válhassanak. De ugyanakkor további aggályok - mondom, ezeket a részeket elfogadjuk benne , hogy a garanciavállalást, a magyar adófiz etők pénzéből történő kormányzati garanciavállalásokat - azokat is, amelyek jelenleg vannak - eltúlzottnak tartjuk, azt azonban, hogy biankó csekket állítsunk ki egy ilyen keret jellegű törvénnyel, hogy még évente a költségvetési törvény keretei között se kelljen bemutatni azt, hogy a Magyar Köztársaság milyen garanciákat vállal az Európai Tanács fejlesztési bankja vagy a karibi fejlesztési bank vagy bármilyen fejlesztési offshorebank részére, ezt mi nem tudjuk elfogadni. A törvé nyjavaslat ezer sebből vérzik. Számos módosító javaslatot fogunk ehhez benyújtani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, és ügyrendi jelen tkezőként megjelent Varga László képviselő úr neve, Fidesz. Miután nincs a teremben, nagy valószínűséggel nem kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót tízperces időkeretben, de elsőként Kell er László úrnak egy kétperces hozzászólás erejéig. (11.50) KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért kértem két percben szót, mert szeretném az elnök úr reagálására azt mondani, hogy nem állt szándékomban a Ház elnökének a hétfői tevékenységét minősíteni, pusztán azt kívántam jelezni és arra utaltam, hogy hétfőn, amikor ügyrendi javaslatom volt, az elnök úr, Áder János házelnök úr, sajnálatos módon nem tette lehetővé azt, hogy a Házszabály előírásai szerint elmondjam az indokoláso mat.
