Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 30 (199. szám) - A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1911 részkorrekcióra kerül sor, amivel három gondunk van. Egyrészt az indokolásból nem vezethető le, hogy ez a legcélszerűbb intézményi átalakítás, a mit most megfogalmaz a törvényjavaslat, másrészt a Államkincstár részvénytársasággá történő átalakítását, a Gt. szerinti működés megvalósítását egy kedvezőtlen folyamat továbbfolytatásának ítéljük, és megoldatlannak tartjuk az Országgyűlés felügyeletének b iztosítását a részvénytársaságok működésénél. A törvénycsomag újrafogalmazza a kezességvállalás módját, törvényi szabályozását, miközben úgy véljük, hogy nem erősíti az Országgyűlés ellenőrző szerepét. Azt gondolom, a kormányzatnak arra is fel kellett voln a használnia most a törvény módosítását, hogy újragondolja a kezességvállalásoknál - különösen a mostani kormány gyakorlatára tekintettel - az Országgyűlés ellenőrző szerepét. Már a bizottsági vélemény ismertetésekor is utaltam arra, hogy kifogásoljuk, hog y a Kincstár bevételét a költségvetés bevételi főösszegéhez köti, amit példátlannak tartunk. Az önkormányzatok büntetését aránytalannak és elfogadhatatlannak tartjuk. Ugyanis arról van szó, hogy ha forráshiány lép fel az önkormányzatnál, akkor az államházt artási hivatal egy megelőlegezés formájában segíthet az önkormányzatokon, és amennyiben ez a megelőlegezett forráskiegészítés nem kerül visszafizetésre, akkor ahelyett, hogy a Ptk.ban alkalmazott büntetőkamatot venné figyelembe a törvényjavaslat, az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeresében határozza meg a büntető tételt. Ez szintén elfogadhatatlan. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény is módosításra kerül, és egy teljesen új szerep fogalmazódik meg a kormány számára. A kormány s zerepét a fejlesztési adókedvezménynél megítélésünk szerint szűkíteni kell, a fejlesztési adókedvezmény részletes feltételeit törvényben kell szabályozni. A másik, amit módosító javaslatokkal szükséges lesz korrigálni, hogy megítélésünk szerint a kormány n em mérlegelhet akkor, amikor a fejlesztési adókedvezményekről dönt, hanem csak azt nézheti meg, hogy a feltételek teljesülneke, és ha teljesülnek a feltételek, akkor köteles kiadni az engedélyt. Az eddigi vitában már szóba került az APEH Bűnügyi Igazgatós ág irányítási rendszerének az újraszabályozása. Felfogásunk szerint az elnöki irányítás ellentétben van a korábbi elvekkel. Emlékezzünk arra a vitára, amit akkor folytattunk le, amikor a bűnügyi igazgatóság intézményét megteremtette az Országgyűlés. Akkor a kormány egészen más okokkal magyarázta azt, hogy az irányítási szerepet miért úgy szánja, ahogy azt korábban megfogalmaztuk, most pedig azzal teljesen ellentétes elgondolást fogalmazott meg. A privatizációs törvény módosítása koncepciótlanságot tükröz, m eglehetősen ellentmondásos és elfogadhatatlan számunkra. A hitelintézeti törvényt is módosítani tervezi a kormány azok után, hogy tavaly decemberben már sor került ennek a korrekciójára. Most ugyan csak egy technikainak tűnő módosító javaslatot nyújtott be , és sajnálatos, hogy éppen ennél a törvénymódosító javaslatnál a házelnök arroganciája megakadályozta azt, hogy egy optimálisabb megoldás irányába tudjuk elvinni a rendszert. A diákhitel, diákhitelközpont intézményrendszere, illetve szabályozása aggályos. Miniszter úr állításával szemben nem ez a törvény vezeti be a diákhitelintézményt. A bizottsági vitában a kormány képviselője elmondta, hogy még nincs meg az úgynevezett statútum jogszabály, még azt sem tudják, hogy kormányrendelet vagy törvény formájába n kelle ezt meghatározni. A diákhitelek nyújtása, illetve igénybe vétele alapvetően polgári jogi jogviszony keretein belül kell megtörténjen, és valószínűleg így is fog megtörténni. Éppen ezért megkérdőjelezzük azt, hogy közhatalmi eszközökkel kívánják a kölcsönök törlesztőrészleteit és az esetleges járulékokat beszedni. Véleményünk szerint olyan irányba kellene módosítani a törvényjavaslatot, hogy polgári jogi eszközökkel kerüljön sor a törlesztőrészletek és a járulékok beszedésére, és a biztosítékok hely zetét itt természetesen el kell rendezni.
