Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 29 (198. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF):
1881 Statisztikai Hivatal elnökét lecserélte ez a kormány, és egy politikailag hozzá közel álló közgazdász kollégát nevezett ki a Központi Statisztikai Hivatal élére. Másodszor, azt kell elmo ndanom, hogy amikor a végrehajtó hatalom feje, a miniszterelnök minden gesztusában és lépésében határozott és éles különbséget tesz az úgynevezett történelmi egyházak és a többi, Magyarországon működő, bejegyzett egyház között, amikor a miniszterelnök egy nyilatkozatában kijelenti, hogy a kormány a Katolikus Egyház értékrendjét tette magáévá - ami nagyon durva különbségtétel, hogy ha nem is 15, de 10 millió magyar kormánya a maga részéről a 10 millió magyar egy részét tömörítő egyház értékrendjét teszi magá évá , ebben az esetben egyszerűen érthetetlen az, amit Lezsák Sándor képviselő úr a fölszólalásának második részében elmondott. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP k épviselőcsoportjából. Képviselő úr! BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Én is röviden reagálnék Lezsák Sándor hozzászólására; természetesen csak arra, ami a módosító indítványra vonatkozott. Fenyvessy Zoltán be a karja emelni a vallás definíciójába, a világnézetkritériumába - annak a világnézetkritériumába, amely vallásnak minősíthető - a társadalmi érdeket. Az eredeti javaslatban, amit gondolom, a koalíció támogatott, az szerepel, hogy erkölcsöt és az emberi mél tóságot nem sértő sajátos magatartási követelmények az emberi személyiség egészét átfogják. Nos, ha a kifogás lényege az, hogy a társadalmi érdek nem egy abszolút objektív kategória, akkor persze ugyanúgy meg kell mondani, hogy az erkölcs, ami az eredeti j avaslatban szerepel, nyilván az sem objektív kategória. Tehát amikor a nyilvántartásbavétel a bíróság feladata, igen, tudomásul kell venni és el kell fogadni, hogy ha ez a törvény hatályba lépne, ma, 2001ben Magyarországon a bíróság hivatott arra, hogy m érlegelje, hogy mi az a magatartási követelmény, ami erkölcsöt sért, és ugyanúgy mi az a magatartási követelmény, ami társadalmi érdeket sért. Ráadásul, ahogy az elhangzott példákból kiderült, itt a társadalmi érdek sérelme jórészt vagy sok esetben a csalá di életre és a családi élet mint érték sérelmére vonatkozik. Nyilván azt kell tisztázni, hogy a mi mai társadalmunk a családban való élést, a gyermekek családi kötelékben történő fölnevelkedését, a családhoz való kötődést, a "Tisztelt atyádat és anyádat!" parancsát társadalmi érdeknek tekintie, mert ha ennek tekinti, akkor például nagyon sok esetben ez már eleve mértékadó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) lehet a társadalmi érdek megítélésében. Köszönöm szépen a lehetőséget. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr! SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Állam titkár Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum nagy örömmel vette azt tudomásul, hogy a kormány előterjesztette ezt a törvényjavaslatot, és az különösen fontos volt számunkra, hogy hosszú érlelés, előkészítés és szakmai, politikai egyeztetés után került a Ház asztalára ez a törvényjavaslat. Rögtön azt szeretném elmondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum ciklusok óta következetes ebben az ügyben, hiszen szigorú vagy legalábbis szigorúbb szabályozást sürgetett hosszú évek óta. Ennek a rövid, tömör összefogla lása úgy tehető meg, hogy száz év honossághoz vagy minimum tíz
