Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
1717 meghatározó módon kívánunk foglalkozni a törvényalkotással, nemcsak egyszerűen áldásunkat adni egy törvénytervezetre, hanem abban érvényesíteni azokat az elképzeléseket, amelyeket mi fontosnak tartunk, és olyanokat is, amelyeket má s szervezetek, politikai pártoktól független szervezetek is még szeretnének érvényesíteni e törvény elfogadása során. Nem tagadható, hogy a törvénytervezetek nagyon sok vonatkozásban pozitív módon változtatják meg a jelenlegi szabályozást. Ennek a folyamat nak az előélete az, hogy jelentős európai uniós bírálatok is érték Magyarországot, többek között az eddigi módon a túlzottan elhúzódó eljárások, annak az alacsony színvonala miatt, azért is, hogy a menekültügy, idegenrendészet terén jelentős mértékű az alu lfinanszírozottság, amely nemcsak az ellátásban és ezeknek az embereknek a magyarországi életéhez való hozzájárulást segíti, tehát a napi apanázs odaítélésében, hanem olyan értelemben is, hogy az ezzel foglalkozó szervezetek sem bővelkednek anyagiakban. Ig az, olyan rohamokat kellett átélnünk, mint az 1990es évek elején, az 1980as évek végén, 1989ben a romániai forradalmat, majd a délszláv háborút, és most megint, ha a napokra térek vissza, van egy felcsendülő, erősödő balkáni válság, amelynek a hatásai i smét elérhetik Magyarországot. Ugyanakkor a szomszédok oldaláról is komoly bírálatok értek bennünket, Ausztriát emelném ki, amely országgal szemben a jogellenes cselekményeknek a 90 százaléka történik gyakorlatilag. Tehát az irány a keleti és déli irány, é s a fő cél Ausztrián, kicsit Szlovénián keresztül NyugatEurópa. Természetesen e folyamatnak voltak közbeeső lépései, amelyekkel az ország próbált e folyamatban együttműködni, azonban ezek viszonylag kevésnek bizonyultak, főleg ha a közösségi szállások hel yzetére gondolok, azok zsúfoltságára, az ott lévő fogva tartásra, mert ez önmagában nem riasztotta vissza a Magyarországra érkező külföldieket attól, hogy ezt az irányt valamilyen módon megváltoztassák, és hogy Magyarország ilyen módon kerülne ki a nyugati áramlás irányából. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Az is tény, hogy ez az irány, amellyel Magyarország a középpontban helyezkedik el, hosszú távon is előttünk áll, és ezért nagyon fontos Európa számára, hogy mi ezt a törvényt meghozzuk, bár tudom, hogy megy a vita arról, hogy ma kell meghozni, vagy akkor, amikor az Európai Unió fontos belépő és új tagjai leszünk. Én azt állítom ezzel kapcsolatban, hogy jobb erre a folyamatra felkészülni, és ezt támogatja a Szocialista Párt, mint akkor módosítani a törvényeinket, amikor tényleg az Európai Unió tagjaivá válunk. Miért mondom ezt? Ukrán példát szeretnék említeni. Én nemrég ott jártam, és említettem, hogy Ukrajna felől több mint 2530 ezer ember kíván Magyarországra jönni, és NyugatEurópa felé menni, mondták, hogy rossz a számom, ez több százezer, közelítette a milliót. Tehát ez a migrációs folyamat így a jövőben is előttünk áll. Ha egy picikét közelebb fordulunk a törvénytervezethez, a menekültügyi törvénnyel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nagyok az elvárások e törvénytervezettel kapcsolatban, különösen európai és emberi jogi oldalról, a befogadó állomások felújítása érdekében, és ugyanakkor azt is tudom, hogy folyamatosan rombolják ezeket az állomásokat; győriként többször volt lehetőségem ezt megtekinteni, hiába van egy jó higiéniai és rendbéli állapot, amely viszonylag gyakran és gyorsan megváltozik. Ezzel szemben felvetődik egyébként egy olyan dolog is, hogy amikor menekültügyről beszélünk - és sajnos nagyon keve set beszélünk, mert ezeknél a törvényeknél, amelyek a parlamentben ma nyilvánosságot kapnak, és talán most a rádióhallgatók valamilyen módon végigkövetik , csak áttételes módon találkozunk azokkal a véleményekkel, amelyekkel szemben az átlag magyar polgár viseltet, hogy hogyan fogadják a menekültügyi kérdéseket. (13.30) A statisztikai felmérések szerint az állampolgárok 38 százaléka mindenki elől lezárná a magyar határokat, 57 százaléka az, aki mérlegelne, és 35 százaléka az, aki különösebb megszorítások nélkül - figyelembe véve a világpolitikai tendenciákat és jogosult menekültügyi helyzeteket - fordulna
