Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
1718 pozitív értelemben e szabályozás felé. Tehát van egy folyamatosan növekvő idegenellenesség ebben az országban. Ilyen értelemben, ha szembemegyünk azzal a dologgal, vagy megkérdezzük azt a szakmai hátteret, amely menekültügyekkel foglalkozik, ha szembehelyezzük az európai uniós emberi jogi elképzelésekkel, akkor elég komolyan és a parlamenti pártok nagy összefogásával kell megtennünk azt, hogy itt olyan sza bályozást tudjunk elfogadni, amely az ország lakosságának nagyobb része számára is elfogadható, tisztességes, erkölcsös, és megfelel az Európai Unió normáinak is; akkor is, ha tudjuk, hogy vannak olyan emberi jogi szervezetek, amelyek több esetben toborozz ák a Magyarországon keresztül NyugatEurópa felé menő embereket. Pár gondolatot az idegenrendészeti törvényről. Azok, amelyek a vízumszabályozással összefogóan foglalkoztak, támogathatók, nem vitatjuk, szükségesnek látjuk e kérdések megoldását; ugyanakkor azokat a dolgokat is, amelyek a tartózkodási engedélyekkel - az ideiglenessel, az egy év fölöttivel vagy a még hosszabb időszakra szólóval - foglalkozik. Az is támogatható a törvényben, ami a munkáltató felelősségi kérdéskörével foglalkozik, mégpedig azzal , hogy aki jogosulatlanul foglalkoztat Magyarországon, ott költségtérítés áthárítható, illetőleg közrendvédelmi bírsággal is sújtható. Ugyanakkor e területen fontosnak tartanánk azt, ha a befogadottak visszakerülnének a menekültügyi törvény hatálya alá, a továbbiakban, a javaslattól eltérően kaphasson letelepedési engedélyt a Magyarországon tanuló külföldi, ha az egyéb feltételeknek megfelel. Egyébként az engedély feltételeként mi öt év helyett három évet javasolunk. További garanciák beépítését tartjuk szü kségesnek annak érdekében, hogy az idegenrendészeti őrizet garantáltan rövidebb idejű legyen, mint a maximális 18 hónap. Vitánk van azzal is, hogy nem értünk egyet a kötelező tartózkodási hely kijelölésével; módot kell nyújtani arra, hogy más lehetőség hiá nyában a külföldi közösségi szálláson maradhasson. Van ennek a törvénynek olyan pontja is, amely a határőrizeti tevékenységgel, a határőrség tevékenységével van összefüggésben, pontosabban ez sem önállóan, hanem együtt az idegenrendészeti és a menekültügyi törvénnyel kapcsolatban. Tehát egyértelmű, hogy a törvény harmadik vonulata, amely a '97. évi XXXII., tehát a határőrizetről és a határőrségről szóló törvényt módosítja, alapvető fontosságú az EUcsatlakozás szempontjából, ugyanis enélkül nem lehet megold ani a schengeni végrehajtási egyezményben előírt azon feltételeket, amelyek a külső és belső határokon jelentkező határrendészeti feladatok végrehajtására vonatkoznak. Itt annyiban állnék meg, hogy az a megfogalmazás, amely a külső határokra és a belső hat árokra vonatkozik, támogatható, elfogadható, és az is, hogy olyan esetben, amikor egy jelentős menekülthullám véletlenül éri el hazánkat, a belügyminiszter kezdeményezésére az úgynevezett belső határon fokozott ellenőrzéseket lehetne végrehajtani. Egyébkén t itt, ha szabad mondani, volna egy ötletem is. Most arról van szó, hogy a 3as autópályán a kapukat lebontanák. Én merném azt mondani, hogy gondolják át ezt a dolgot, és tegyék a forgalmat olyanná, hogy az autók átmehessenek e kapukon, majd amikor belső h atár tekintetében ellenőrzéseket kell végrehajtani, akkor ezek a jövőben működtethetők. Erre az Egyesült Államokban is számtalan példát lehet látni. A továbbiakban a határőrségről szóló törvény módosítása a külföldiek beutazásának és tartózkodásának újrasz abályozása miatt is szükségessé vált, jelentősen megváltoztatva ezzel a határőrség jelenlegi idegenrendészeti feladatait. Az új jogi szabályozás kapcsán a rendészeti típusú jogalkotás került előtérbe, megkönnyítve ezzel az illegális migránsok toloncegyezmé nyek alapján történő visszaadását a szomszédos országok határrendészetei számára. Amit gondnak látunk: az új idegenrendészeti törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az államhatárt illegálisan átlépő külföldiek előállítására vonatkozna. A határőrsé g a szabálysértési törvényben kapott felhatalmazás alapján lesz jogosult a tiltott határátlépés szabálysértést elkövető
