Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1713 ország konzuli szolgálatánál, mint sehol semmiféle ügyfélnek nem lenni szükség esetén. Ebben a kérdésben a tudati, lelki és az állampolgársági hovatartozás különbözősége is szerepet játszik, és itt a környékünkön ez igen fontos kérdés. Természetesen a Kárpátmedencei magyarságnál a Magyar Köztársaság konzuli védelmét kiterjeszteni - a magyarsághoz való lelki kötődés erősítése végett is - nem uniós kérdés. Nem kell ebben a kérdésben uniós szorgalmazásra és biztatgatásra várni. Brüsszelben a Kárpátmedencei magyarság lelki összetartozásának a csillapíthatatlan igénye nem fog magától felmerülni. A Magyar Köztársaság külügyi igazga tása a konzuli szolgálat területén elhatározás megléte esetén külképviseleteit igénybe véve intézkedhet erről a kérdésről. Tengernyi az erre vonatkozó jogtechnikai lehetőség, de nagyon sok aprólékos és hozzáértő munkával jár a megvalósítása. Mivel azonban a státustörvény ilyen jellegű nemzeti integrációs kérdésekkel nem foglalkozik, ezért a két joganyag közötti kapcsolattartási pontok nem kidolgozhatóak a jogsegélyszolgálat részéről. Általában az a kérdéskör, hogy egy Kárpátmedencében vagy máshol élő magya r a Magyar Köztársaság külképviseleteinek a szolgáltatásait mikor, hol és mi módon veheti igénybe, nem képez jogalkotási súlypontot. Bizonyára érdemes meghallgatni Brüsszel tanácsait, de saját nemzeti létezésünk vérkeringését magunknak kell megszervezni és üzemeltetni. Ha ez részünkről elhanyagolásra kerül, akkor helyettünk más nem fogja és nem is tudja ezt megszervezni. A magyar külképviseletek jelenléte a világban demonstrálja a magyar államiság és a magyar nemzet létezését. Hogy ezek a külképviseletek má s állampolgárságú magyarok vagy kettős állampolgárságú magyarok előtt mennyire legyenek nyitottak, a kormányzat külügyi igazgatásának a kompetenciája és felelőssége. Ismétlem: bizonyára érdemes meghallgatni Brüsszel tanácsait, de saját nemzeti létezésünk v érkeringését magunknak kell megszervezni és üzemeltetni. Ha ez részünkről elhanyagolásra kerül, akkor helyettünk más nem fogja és nem is tudja megszervezni, és más részéről ez nem is várható el. Mindezekkel számolva és talán gondolatébresztőnek is szánva, a törvénytervezetet a MIÉP frakciója elfogadja és alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására következő ülésünkön kerül sor. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat; a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a külföldiek beutazásáról é s tartózkodásáról szóló, valamint a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló, továbbá a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról szóló és a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztéseket T/3707., T/3708., T/3709. és T/3710. számokon kapták kézhez.
