Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - A konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGDÁN EMIL, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1712 által üz emeltetett konzuli szolgálat a tőle elvárható módon végzi feladatát, akik kapcsolatba kerülnek vele, azok közül mégis sokan nincsenek megelégedve vele. (13.00) Egyelőre azonban még nem találták fel sehol a világon azt a konzuli szolgálatot, amellyel az ar ra rászorulók meg lennének elégedve. Külföldi tartózkodás alatt a konzuli segítségre rászorulni általában kényszerhelyzetet jelent. Főleg sérelmet szenvedett állampolgárok várják a konzul segítségét, akik gyorsan vagy azonnal és olcsón vagy ingyen szeretné k a konzul hatékony és eredményes eljárását igénybe venni mint államhatárokon túl fenntartott jogsegélyszolgálatot. Ráadásul sok esetben félreértelmezik a konzul helyzetét, és valamiféle diplomáciai fellépést várnak el tőle a fogadó állam hatóságainál. A k onzul eljárása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi szerződés szerint nem minősül diplomáciai fellépésnek. A konzul nem az őt küldő államnak mint közjogi méltóságnak az álláspontját tolmácsolja a fogadó állam hatóságai számára; a most tárgyal t törvényjavaslat is ennek a nemzetközi jogilag kialakult gyakorlatnak a szellemében fogalmazódott. (A jegyzői székben Németh Zsoltot dr. Vidoven Árpád váltja fel.) Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvényjavaslat elfogadása nem változtat a konzul által a g yakorlatban biztosítható konzuli védelem ellátásának színvonalán. A konzuli védelemhez való jogot az állampolgár a konzuli feladatokat is ellátó diplomáciai vagy konzuli képviseleteinknél tudja igénybe venni. Ezek száma és az általuk lefedett konzuli terül etek lényegében adottak. Ezen drasztikus változtatásokra nincs szükség és lehetőség sincs, hiszen komoly költségvetési vonzatai lennének az ilyesminek. Épp a napokban jelent meg újságcikk arról, hogy magyar állampolgárok évente 12 millió alkalommal utaznak külföldre, és a konzuli segélyre, védelemre állítólag 9 millió forint van biztosítva. A külügyi lehetőség - hiszen komoly költségvetési vonzatai lennének az ilyesminek - ezért talán kevésnek látszik. A külügyi igazgatási tevékenység folyamatos figyelemmel kísérésével van lehetőség - és a tapasztalatokra való tekintettel - súlypontátcsoportosításokra. Kivételes esetekben szerződés vagy viszonosság alapján magyar állampolgár vagy jogi személy konzuli védelmét egy harmadik, baráti állam külképviselete is ell áthatja. És itt hangsúlyt helyeznék a "baráti" jelzőre, mert viharos történelmünk és az elhibázott szerződések révén igen sok előítélet terheli ezeket a kölcsönös viszonyokat. Fehéroroszországban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Lengyel Köztá rsaság külképviselete nyújt hazánk polgárainak szükség esetén konzuli védelmet. Ilyen konzuli egyezményeket a hozzánk hasonló kis országok kötnek egymással. A törvényjavaslat erőteljesen mozdul el abba az irányba, hogy magyar állampolgárok konzuli védelmét a távlatokban harmadik állam konzuli szolgálata is elláthassa, ha a Magyar Köztársaság nem rendelkezik ott konzuli jogosítványokkal felruházott képviselettel. A MIÉP képviselőcsoportja nem ellenzi a konzuli védelem ilyen irányú kiszélesítését, de azért vá rakozásaiban a realitásérzékét is meg akarja őrizni. Amikor a római szerződés az Európai Közösséget megalapította, akkor annak 20. cikke úgy rendelkezett, hogy harmadik országban azon tagállamok konzuli védelmét, amelyek nem rendelkeznek az adott országban konzuli jogosítványokat birtokló képviselettel, bármely, képviselettel bíró tagállam a saját polgáraival azonos módon köteles konzuli védelemmel ellátni. Mivel nagy az uniós várakozás, ezért ilyen irányú jogharmonizációt hordoz magában a törvényjavaslat, és viszonossági alapon saját konzuli szolgálatát is felajánlja halasztott hatályba léptetési klauzulával. Ezek az előzetes vállalások akkor lépnének hatályba, ha a Magyar Köztársaság európai uniós csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvé ny hatályba lép. Általában minden ország konzuli eljárásra rászoruló polgára elsősorban saját hazája konzuli képviseletétől várja a konzuli segítséget. Egy harmadik állam konzuli szolgálatánál más állam polgára csak másod- vagy harmadrendű ügyfél lehet. A törvényjavaslat értékelésénél azonban figyelemmel kellene lenni arra, hogy jobb másod- vagy harmadrendű ügyfélnek lenni egy harmadik
