Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MAGYAR BÁLINT, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1690 kerettantervének révén korlátozzák, szűkítik, gátolják a számítástechnikaoktatás fejlődését Magyarországon. Amikor előírják, és nagy garral beharangozzák, hogy ECDLvizsgát kell tenni majd, és anélkül diplomához nem lehe t jutni, akkor talán arra kellene gondolni, hogy DélkeletÁzsiában olyan oktatási kísérletek folynak, ahol 12 éves gyerekeknek kell tudni azt a tudást, kell tudni elsajátítani azokat az ismereteket, amelyek az ECDLnek megfelelő ismereteket jelentik, és ne m az egyetemi diplomához kötik ezt a tudást. De lefagyasztották a Sulinetprogramot, az iskolák ellátását, az internethálózatra történő rákötését. 1999 óta gyakorlatilag évi 200250 iskolát kötnek rá erre a hálózatra. A négyezer általános iskola rákötése a z internetre az információs társadalom időegysége szerint valami beláthatatlan távoli időbe tolódott el. A kormányzat csökkentette a tanártovábbképzés támogatását, amely részben azt szolgálja, hogy a tanárok felkészülhessenek erre a dologra, és lényegében összekeveri, mondjuk, az Oktatási Minisztérium honlapkészítését a tananyag digitalizálásával. Mégis beszéljünk az egységes hírközlési törvényről, hiszen ezt meg kell alkotni, és ennek a törvénynek jó néhány feladatot szolgálnia kell. De előtte egy percet s zólnék arról, hogy már a törvény megszületése is kételyeket ébreszt, már maga az eljárás, hiszen az első nyolc vagy kilenc verziót még a Hírközlési Felügyelet koordinálta, és a Hírközlési Felügyelet honlapján megjelentek a különböző verziók. A későbbi verz iókat, amelyeknek a koordinálását átvette a Miniszterelnöki Hivatal, ezen a honlapon nem jelenhettek meg, majdnemhogy szamizdat formájában terjedtek, elég nehézséget jelentett a különböző verziókhoz való hozzáférés. Ha valamelyikhez hozzáfértünk, akkor kid erült, hogy már nem érvényes, mert valami új van, és a verziók nagyon nagy mértékű változáson mentek keresztül. A törvénynek ugyanakkor alapvetően három célt kell szolgálnia: egyrészt, hogy az információs társadalom kultúrája minél szélesebb kö rben meghonosodjon, másrészt, hogy az állampolgárok, az információs társadalom szolgáltatásait igénybe vevő polgárok megfelelő áron, tehát lehetőleg olcsón, megfelelő minőségben juthassanak ezekhez a szolgáltatásokhoz; harmadrészt pedig azt, hogy segítse e lő a gyors és fenntartható gazdasági növekedést, Magyarország felzárkózását a nyugati társadalom fejlett világához. Három feladatot kell ennek a törvénynek végrehajtania. Egyrészt a monopóliumokat lebontani, másrészt a verseny elvi és gyakorlati feltételei t megteremteni, harmadrészt pedig az állami feladatokat egy liberalizált környezetben ellátni oly módon, hogy az állam ne cenzorként, versenytorzító tényezőként vagy éppen a fejlődés gátjaként jelenjen meg utána ezen a piacon. Ezeknek a feladatoknak jelent ős változtatások nélkül a törvény megfelelni nem tud, de azért van az általános vita, majd a részletes vita. A szabad demokraták a módosító indítványaikat azért fogják ehhez a törvényhez benyújtani, hogy ezeknek a feladatoknak a teljesítését elősegítsék. A három feladatot venném sorra. Az első a monopóliumok lebontása. Hihetetlen fontos, és ugyanakkor kényes feladat, hiszen tisztán piaci viszonyok, illetve a késleltetett megteremtése a piaci viszonyoknak nem segíthet önmagában, hiszen a korábbi adminisztrat ív monopóliumok könnyen átmentődhetnek piaci spontán működő monopóliumokká - nemcsak a Matávra, hanem adott esetben más koncessziósokra is gondolok ezen a téren. Ezért fontos az újonnan piacra lépők fokozott támogatása, egy aszimmetrikus szabályozás ezen a téren, amelyről szó esett. Itt a kérdés az, hogy az aszimmetrikus szabályozás, amely megjelenik a törvényben, elégségese e cél teljesítésére. Fontos az átmeneti időszak gyorsítása is, hiszen az átmeneti időszakok megszabása bizonyos értelemben a monopóli um más eszközökkel történő fenntartása. Tehát miközben formailag megszűnik egy monopólium, akkor például a számhordozhatóság megteremtésére történő kötelezettség elodázása egyben indirekt módon egy monopólium fenntartását jelentheti.
