Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TARDOS MÁRTON, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1676 Kormánypárti képviselőtársaim ugye nem gondolják komol yan, hogy ezeket a költségeket a szolgáltatók fogják fizetni? Ezek a szolgáltatók - mint a piacgazdaság minden vállalkozója - a költségeket a vevővel fogják megtéríttetni. Ennek alapján a rendelkezést úgy kell értelmeznünk, hogy a lehallgatott fogyasztóval kívánják a lehallgatás költségeit kifizettetni. Végül felhívtuk kormánypárti képviselőtársaink figyelmét arra, hogy a magyar távközlési piacon a magyar fogyasztók igényeit kiszolgálni kívánó befektetők nem állnak hosszú, kígyózó sorokban, ezért fontolják meg, milyen szerepe lehet a kormány által előterjesztett javaslatnak abban, hogy az önök által is sokszor emlegetett Pantel Rt. tulajdonosa döntött: kivonul a magyar piacról, mint ahogy tegnapi híradások ezt nyilvánosságra hozták; értékesíti a többségi rés zt, a Pannon GSM Rt. kisebbségi tulajdonjogát. Mindezen érvek alapján az előterjesztést nem tartottuk alkalmasnak általános vitára. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képvise lőtársaim! A foglalkoztatási bizottság véleményét Tardos Márton képviselő úr ismerteti. Öné a szó, képviselő úr. TARDOS MÁRTON , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság is megvizsgálta és megvitatta az előttünk fekvő, informatikáról szóló törvényjavaslatot, és mivel gyakorlatilag csak a kormány képviselője szólalt föl, és ellenzéki vélemények fogalmazódtak meg, ezért egy megbízottat adott arra, hogy itt ismertesse a kial akult vita eredményét. A többség 11:7 arányban az általános vitára való alkalmasságot megszavazta. A kisebbség nem nemmel, hanem tartózkodással fogalmazta meg a saját elkülönült véleményét, ami azzal magyarázható, hogy a kérdés napirendre tűzését, a szabál yozás problematikáját igen fontos ügynek és nagyon akut ügynek tekinti, olyan ügynek, amivel a parlamentnek foglalkoznia kell. Szeretném elmondani a vitában kialakult véleménytellenvéleményt, miszerint a miniszter úr által itt kifejtett és a törvényjavasl atban is megfogalmazott véleménnyel - hogy nevezetesen egyrészt versenyt kell kialakítani, másrészt olyan szabályozást kell létrehozni, ami a verseny eredményeképpen a fogyasztók, tehát a felhasználók védelmét jelenti - teljes mértékben az ellenzéki képvis elők is egyetértenek. A kérdés tehát nem az, hogy a kijelölt célok helyeseke vagy helytelenek, hanem az, hogy sikeresen tudjae megvalósítani a megfogalmazott törvénytervezet ezt a célrendszert. Rögtön hozzá akarom tenni, hogy a hírközlés egy nagyon nehez en szabályozható terület. Ez a probléma, hogy a verseny és a fogyasztók érdekének azonosítása hogy történhet meg törvények keretei között, általában sem könnyű kérdés, de itt különleges nehézségek vannak: a monopolhelyzettel való visszaélés lehetősége talá n nagyobb, mint másutt, és éppen azért, mert a hírközlés egy befolyásoló intézmény is egyúttal, ezért a monopolhelyzettel éppen az információk félrevezető hatása révén való visszaélés lehetőségét is korlátozni kell. Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a minisz ter úr itteni bejelentése ellenére úgy ítéljük meg, hogy... - az előkészület folyamán és a mi bizottsági vitánk, valamint az itt elhangzott bizottsági vélemények alapján kiegészíthetem ezt: az a véleményünk alakult ki, hogy a benyújtott javaslattal kapcsol atos ellenvélemények meghallgatására nem elég komoly erőfeszítés történik. Ezt nagyon lényeges kérdésnek tartom, és bízom abban, hogy a kormány a következő időszakban és a parlamenti vita alatt ezekre a kérdésekre nagyobb figyelmet fog fordítani. Melyek a problémák? Azt hiszem, a legnagyobb probléma azzal kapcsolatos, hogy szabade a szabályozás intézményrendszerét kormány alá rendelni. (10.10)
