Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1677 A sikeres amerikai gyakorlat és az Európai Unió jogrendszere ezzel ellentétes gyakorlatot alakít ki, és k ormánytól független intézmények kezébe adja a szabályozás kérdését. Véleményünk szerint célszerű lenne ezt Magyarországon is érvényesíteni. A másik kérdés, amit ugyancsak többen felvetettek, hogy a pótlólagos költségeket kire kell terhelni. Ha az a célunk, hogy a hírközlés új, modern eszközeit a magyar társadalom széles körben alkalmazza, akkor azokat a költségeket, amelyek nem közvetlenül a hírközléssel kapcsolatosak, nyilvánvalóan nem a szolgáltatókra kellene terhelni, mert ennek az lesz a következménye, hogy az árakat növeli és nem az árak csökkenésének az irányába hat. Az utolsó kérdés, amit említeni szeretnék, a posta ügye. A posta és a hírközlés verseny jellegű szabályozása két egészen elkülönült terület, másképp kell a két dolgot szabályozni, és ennek a problematikáját sem látjuk megoldottnak. A többségi vélemény ennek ellenére az általános vitára való alkalmasságot támogatta és a kisebbségi vélemény tartózkodott. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kös zönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás értelmében 2020 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Rogán Antal képviselő úrnak, aki a Fidesz képvisel őcsoportja nevében kíván felszólalni; őt követi Molnár Gyula képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében. Öné a szó, képviselő úr. ROGÁN ANTAL , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Assz ony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon a távközlési szektorban nincs verseny. Monopóliumok vannak, monopóliumok, amelyeket koncessziós szerződések szabályoznak. Monopóliumok, amelyek létét a fogyasztó nagyon gyakran a sajá t bőrén érzi. Ez a törvényjavaslat meglátásunk szerint a versenyről szól. Versenyt szeretne a távközlési szektorban, és ez helyes. Helyes, mert csak versennyel lehet elérni a távközlési szektorban a fogyasztókat terhelő szolgáltatási díjak csökkenését és a szolgáltatások jelentős minőségi javulását. Ezért úgy gondolom, hogy amikor a törvénytervezetről beszélünk, akkor a törvénytervezet versenyalapúságát vitatni semmilyen formában nem érdemes. Azt gondolom, hogy a javaslat időszerűségét sem érdemes vitatni. Szeretném ezt indokolni. Időszerű ez a javaslat, hiszen a koncessziós szerződések - mint azt előttem már többen említették, mind a miniszter úr, mind a bizottsági előadók - lejárnak. A lejáró koncessziós szerződések elvileg versenyhelyzetet eredményeznek, de e versenyhelyzet Magyarországon külön szabályozás nélkül nem alakulna ki. Nem alakulna ki, mert - mint mindannyian tudjuk - ahol monopóliumok vannak, a monopóliumoknak minden lehetőségük megvan arra, hogy erőfölényükkel visszaélve azokat, akik velük sze mben versenyezni próbálnak, tisztességtelen piaci versenyre kényszerítsék, tönkretegyék, és ezáltal hosszú távon a fogyasztó érdekeit súlyosan károsítsák. Ha nem lenne ez a törvény, akkor Magyarországon a törvény által szabályozott monopólium helyett magán monopólium alakulna ki, amely nem szolgálná sem a társadalom, sem a fogyasztók, sem a gazdaság érdekeit. Ezért meglátásunk szerint a törvény időszerű, a törvényre szükség van. A törvényben pont azért, mert a versenyt valamilyen formában generálni, támogatn i kell a monopóliumok felszámolása, visszaszorítása, korlátozása érdekében, szabályozott versenyről esik szó. Mi a szabályozott versenyt pont azért, hogy a magánmonopólium kialakulását elkerüljük, indokoltnak látjuk és támogatjuk.
