Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 28 (197. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1675 piaci verseny lehetőségének egyenlő feltételeit biztosítja a s zolgáltatók kategóriába sorolása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és a differenciált, de nem diszkriminatív szabályozás. Mindezeket figyelembe véve a gazdasági bizottság 15 igen szavazat és 12 tartózkodás mellett a törvényt ervezetet általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A gazdasági bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Podolák György képviselő úr i smerteti. PODOLÁK GYÖRGY , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Előre szeretném bocsátani, hogy a gazdasági bizottság az általános vitára alkalmasságról szóló határozat meghozatalát megelőzően hosszú és részletes vitát folytatott. Az általános vitára való alkalmasságról szóló éles vita eredményeképpen 15 igen és 12 tartózkodás mellett nem tartotta alkalmasnak az előterjesztést. A bizottság kisebbségi véleményének indokát szeretném kifejteni. A bizottságba n kialakult véleménykülönbség nem elsősorban szavakban jelent meg, hanem abban, hogy a bizottságban jelen lévő kormánypárti képviselőtársaink által elmondottaknak sajnos nem sok közük van a törvényjavaslatban leírt szabályozáshoz. Ennek a ténynek az okát v élhetően a rendelkezésükre álló rövid időben kell keresni. A rövid idő nem tette lehetővé a kormánypárti képviselőtársaink számára, hogy észrevegyék: a tervezet nem a kisfogyasztó érdekében kialakuló versenypiac szabályozását tartalmazza, hanem pusztán a n agyfogyasztók és nagyszolgáltatók érdekében létrehozandó új piac szabályozási környezetét teremti meg. Amikor tehát kormánypárti képviselőtársaim a fogyasztói érdekről beszélnek, akkor ez alatt kizárólag a nagyfogyasztókat értik. Ezért ha az előttünk lévő javaslat elfogadásra kerül, akkor rövid távon a fogyasztók arra számíthatnak, hogy a telefonköltségeik nem fognak csökkenni. A második markáns különbség volt, hogy az előterjesztő és a bizottság képviselői infrastruktúra alapú versenyről beszélnek, amivel egyébként a kisebbség is egyetért, hiszen hosszú távon ez jelenti a biztonságos és olcsó szolgáltatásokat. A szavakon túl azonban az infrastruktúra alapú verseny a törvényjavaslatban sehol nem jelenik meg. A javaslatban kizárólag a szerencselovagoknak kedv ező, a nekik rövid távon extraprofitot jelentő, szolgáltatás alapú verseny jelenik meg. A javaslatban lévő, szolgáltatás alapú verseny piaci zavarokat okozhat, megnehezíti... - a nagyfogyasztóktól származó bevételekből finanszírozzák a szolgáltatók a kisfo gyasztók telefondíjainak csökkentését. A harmadik meghatározó véleménykülönbség, hogy szabade az új szabályozásról beszélni, miközben az alapvető szabályokat a javaslat 16 kormány- és 36 miniszteri rendelettel kívánja megoldani. Gondolják végig, képviselő társaim, milyen törvény az, amelynek alkalmazásához 52 darab, számunkra ismeretlen, a javaslatban meghatározatlan, keretek nélküli rendelet megalkotására van szükség. Ez egyértelműen jogbizonytalanságot jelent. A negyedik különbség, hogy a Magyar Posta sza bályozását a hírközlési szabályozási területtől idegennek érezzük. Idegen a javaslattól, hogy miközben a hírközlés területén piacnyitást ígér, közben a postai szolgáltatások területén a törvényjavaslat a kormányközeli Magyar Posta monopolhelyzetét igyekszi k hosszú távon biztosítani. Megdöbbentő számunkra, hogy a postai szolgáltatások szabályozása között jelenik meg a hatálybalépést követően a posta számára nélkülözhetetlen 49. § szerinti csapdaállítási jog biztosítása. Ötödik észrevételünk, hogy a törvényja vaslat rendelkezései alapján a telefonszolgáltató számára minden korlátozás nélkül elő lehet írni, hogy a titkosszolgálatok mennyiségi korlátozás nélküli lehallgatási igényének a költségét fizessék ki.
