Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP, valamint az SZDSZ képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 61/1998-2002. ÜB (2001. március 1-jei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
1612 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kóródi Mária képviselő asszonynak, SZDSZ. Tessék! DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr... - képviselő úr. Tis ztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Most már lassan rendszerré válik, hogy keddenként minden parlamenti plenáris ülésen, késő este beavatjuk önöket az ügyrendi bizottság nagyon szívderítő, de annál szomorúbb munkájába. A szívderítés mindig arról s zól, hogy elég érdekes álláspontokat sikerül kialakítani. A dolog szomorúságát az jelenti, hogy valójában ma az ügyrendi bizottság az az élenjáró bizottság, amelyik a parlamenti demokrácia aláásásában a legeslegaktívabban közreműködik. Szeretnék tenni egy általános megjegyzést. Ahogy a képviselőtársaim persze ezt a témát figyelik, nyilván nem tűnik fel önöknek, hogy az illemszabályok valójában nem engednék meg, hogy ezt a kérdést úgy tárgyaljuk, hogy Gyimóthy képviselő úr, akinek a személye körül folyik itt egy vita, elnököl. Miközben arról folyik a vita, hogy ez az elnöklés jogszerű vagy nem jogszerű, aközben sem Gyimóthy képviselő urat, sem a Ház elnökét, Áder János urat nem zavarja, és képviselőtársaimat sem zavarja, hogy itt azért, ha más nem, de egy eti kai összeférhetetlenség biztosan fennáll. (Taps az SZDSZ soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném elöljáróban rögzíteni, hogy nekünk semmilyen személy szerinti kifogásunk Gyimóthy Géza ellen nincsen. Nekünk egyet lenegy kisgazda képviselő javaslata ellen sem lenne kifogásunk, hiszen mi elfogadjuk azt az általános elvet, hogy ha egy pártnak van delegálási joga, akkor azt mi megszavazzuk; van véleményünk, de megszavazzuk. (21.50) Mi tehát nyugodtan elmondhatjuk, hog y amennyiben javaslatként ismételten előkerült volna Gyimóthy képviselő úr neve, hogy válasszuk meg ismételten parlamenti alelnöknek, mi megszavaztuk volna. De a formai kérdést nem hagyhatjuk szó nélkül. Tessék tudomásul venni, hogy egy parlamenti pozícióv al nem lehet úgy bánni, mint egy zsák krumplival, hogy egyszer odaadom valakinek, utána visszaveszem. Nem lehet azt mondani egyik nap egy parlamenti pozícióról, hogy kérem, én erről a pozícióról lemondok, és másnap azt mondani, hogy nem mondtam le, hanem f eltételhez kötöttem, tévedésben voltam; abban a tévedésben voltam, hogy engem miniszternek jelölnek, és ezt a tévedésemet úgy próbálom korrigálni, hogy én mégsem mondtam le. Ez olyan kérdés, amiben nem engedhetünk szabad teret, szabad folyást annak, hogy ö tletszerűen működjön az Országgyűlés, hogy le lehessen mondani, vissza lehessen vonni, és ne kelljen az itt elhangzott és írott szavakat komolyan venni. Ennek a magyarázása érdekében egyszerű kérdés volt, amit feltettünk az ügyrendi bizottságnak: a lemondá snak mik az érvényességi feltételei a Házszabály szerint? A Házszabály szerint a lemondásnak az az érvényességi feltétele, hogy valaki azt mondja vagy azt nyilatkozza, hogy ő egy bizonyos pozícióról lemondott. Nem kell hozzá semmilyen más érvényességi felt étel. A másik kérdésünk az volt, hogy mi van akkor, ha valaki olyan vezeti az ülést, aki nem jogosult az ülés vezetésére, ilyenkor az itt született határozatok érvényeseke. Ha elmegyünk egy házasságkötőterembe, ahol valaki olyan köt házasságot, aki nem j ogosult abban a házasságkötőteremben házasságkötésre, nem jogosult anyakönyvi eljárásokat folytatni, akkor az ott kötött házasság érvénytelen. Vajon vonatkozike ez az így hozott országgyűlési határozatokra? Erre a kérdésre egyáltalán nem kaptunk választ. Arra a kérdésre azonban, hogy mit gondol a Fidesz Gyimóthy Géza lemondásáról, azt a választ kaptuk, ami sehol nem szerepel: hogy ez egy úgynevezett feltételekhez kötött lemondás volt. Gyimóthy Géza ahhoz a feltételhez kötötte a lemondását, hogy ha akarom, lemondok, ha nem
