Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP, valamint az SZDSZ képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 61/1998-2002. ÜB (2001. március 1-jei) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:
1613 akarom, nem mondok le; végül is nem akartam lemondani, mert mások meg nem akarták, hogy én ne alelnök legyek, hanem miniszter. (Folyamatos zaj.) Szóval, én azt feltételezem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezen a módon nem lehet parlament i demokráciát építeni. Ezen a módon tulajdonképpen nem lehet parlamenti demokráciát működtetni. Ezekhez az állásfoglalásokhoz azonban, amiket az ügyrendi bizottság rendszeresen hoz, lassan hozzászokunk. Már senkinek nem kelti fel a figyelmét, már csak az ü gyrendi bizottság tagjai szenvedik végig az ügyrendi bizottság üléseit, és megpróbálják önökkel ezeket az állásfoglalásokat megismertetni - ahogy a figyelmet látom, nem túl nagy sikerrel. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót szintén ötperces időkeretben Salamon Lászlónak, az ügyrendi bizottság elnökének, aki a bizottság állásfoglalását és annak indokait ismerteti. Tessék, képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Gyimóthy Géza alelnök úr lemondásának értelmezésével kapcsolatosan az ügyrendi bizottság megítélése szerint döntő jelentőségű annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy lehetségese faxon jogha tályosan lemondani. Rögtön az elején hozzá kell tennem, hogy ezt a kérdést az ügyrendi bizottság elvi súlyú kérdésként kezelte. A kérdés megválaszolását illetően a bizottság az alábbiakból indult ki. A lemondó nyilatkozat alakszerűségét a Házszabály nem sz abályozza, amiből következik, hogy a lemondás nincs előírt alakszerűséghez kötve. Ugyanakkor különbséget kell tenni a kötetlen alakszerűség és a nyilatkozat hitelessége, eredetisége között. Az alakszerűség szabadsága a lemondó nyilatkozatot tevőre bízza a lemondás formájának megválasztását. Így a lemondás nemcsak írásban, hanem szóbeli formában is érvényes lehet. A forma megválasztásának szabadsága azonban nem mentesíti a lemondót attól, hogy lemondó nyilatkozata az általa szabadon választott formából önmag ában megállapíthatóan, vitathatatlanul tőle származó, azaz hiteles legyen. Ez annyit jelent, hogy a megválasztott formának meg kell felelnie az eredetiség követelményének. Így például, ha a lemondást a tisztségviselő szóban kívánja bejelenteni, mellőzhetet len, hogy ezt a címzett személye előtt személyesen tegye meg, vagyis például ezt az eredetiséget nem lehet pótolni hang- vagy videofelvétellel. Ennek megfelelően, ha a lemondó írásbeli formát választ, az nem lehet az írásbeli nyilatkozat másolata. Márpedig a faxon postázott írásbeli nyilatkozat az eredeti nyilatkozat modern technikai másolata. Az eredetiség és a hitelesség követelménye, valamint annak a követelménye, hogy mindez magából a nyilatkozatot tartalmazó formából minden további vizsgálat nélkül meg állapítható legyen, az alkotmányjogi viszonyokból mellőzhetetlenül következik. A hitelesség és az eredetiség önmagában nyilván nem kíván külön magyarázatot, hiszen valamennyi jogágnak, azaz az egész jogrendszernek vitathatatlan követelménye, hogy a jognyil atkozatok eredeti és hiteles formában öltsenek testet. Eredeti okirat nélkül nincs telekkönyvi bejegyzés, mint ahogy töretlen bírói gyakorlat az is, hogy valóságos bizonyító ereje vita esetén csak az eredeti okiratnak van. Ezen túlmenően az alkotmányjogi v iszonyok sajátossága azt is megkívánja, hogy a nyilatkozat hitelessége minden további vizsgálat nélkül, önmagában a lemondó által választott formában legyen megállapítható. A közjogi jognyilatkozatok érvényességére és megtámadhatóságára a polgári jog szabá lyai - legalábbis teljeskörűen - nem alkalmazhatók. E nyilatkozatok érvényessége általában bíróságok előtt sem vitatható, mivel ilyen természetű vitákra a bíróságoknak nincs hatáskörük. Az államszervezet zökkenőmentes működése nem is teszi azt lehetővé, ho gy ilyen természetű nyilatkozatok érvényessége felett vita és bizonytalanság alakuljon ki. Az Országgyűlés működése
