Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
16 szoktunk megijedni a nehézségek előtt (Egy hang az SZDSZ soraiból: Ááá!) , és azt tesszük, am i minden magyar polgár érdeke. Éppen ezért bízom abban, hogy a nemzeti érdek védelme érdekében megkapjuk azt a támogatást, ami ennek a nagy feladatnak az elvégzéséhez szükséges. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) E LNÖK (dr. Áder János) : A Magyar Igazság és Élet Pártja frakciójának véleményét Csurka István frakcióvezető úr tolmácsolja. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Miniszterelnök Úr! Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a megtiszteltetésben r észesültem, és éltem is vele, hogy a miniszterelnök úr Vigadóbeli beszédét is végighallgattam, és össze tudom vetni a két beszédet, és meg tudom állapítani, hogy sok tekintetben azonos, noha ez rövidített beszéd volt ahhoz képest. Azokat a tételeket rövid en fogom csak érintetni, amelyekkel akkor is, most is és a jövőben is egyetértünk és egyet tudunk érteni. Ilyenek a családtámogatási rendszerbe betett pénzek és törvények, javaslatok, és ilyen az, hogy Magyarország legyen a munka, a tanulás és az előrejutá s országa. Tulajdonképpen nem is ezekről akarok beszélni. Először mindenekelőtt egy rövid kis kiigazítást szeretnék tenni. A miniszterelnök úr azt mondta, hogy sok törvényt fogadtunk el több mint kétharmados arányban. Ez igaz. De hozzá kellett volna tenni, hogy ezek közül hány volt olyan teljesen jelentéktelen ratifikálás, amelyre nem is érdemes ellenzéki helyről nemet mondani, és magától értetődik, hogy ezeket a már elfogadott törvényeket, illetve megegyezéseket az Országgyűlés szinte egyhangúan ratifikálj a. Ami a leglényegesebb kifogás, tulajdonképpen azok közül kerül ki, amelyek itt nem hangzottak el, még csak érintve sem lettek. A miniszterelnök úr, nagyon helyesen, részt vett az elmúlt napokban Pozsonyban, Szlovákiában egy ünnepségen, a Slovnaft és a MO L Rt. közös rendezvényén, abból az alkalomból - Dzurinda miniszterelnök úrral együtt , hogy a két cég igen jó kapcsolatban áll egymással, és a MOL Rt. mint magyar vállalat, terjeszkedik, és Szlovákiában is terjeszkedik. Ez nagyon szép. Kérdezem azonban, h ogy a Bank of New York képviselői ott voltake ezen az ünnepélyen, mert 75 százalékban övék a MOL Rt. Akkor lett volna teljes ez az ünnep, ha velük együtt sikerült volna ünnepelni. Egyébként azt a tényt, hogy a miniszterelnök úr a szlovák miniszterelnökkel mint két középeurópai állam miniszterelnöke, jó kapcsolatot tart fenn, és igyekszik minden tekintetben ápolni ezeket a jó kapcsolatokat, a legteljesebb mértékben helyeseljük. De ha már itt tartunk ezeknél a gazdasági kérdéseknél, akkor a jövőnket illetőe n és egyáltalán ezeknek a rendszereknek a működtetését illetően, mint a családtámogatási rendszer, mint az oktatás és a többi, vajon nem kellenee mélyebben is elgondolkodni azon a tényen, hogy az adósságunk nem csökkent minden állítással szemben, hanem 5 milliárd euróval több, mint ami volt - egy év alatt. Ez olyan súlyos tény, amely veszélybe sodorhatja ezeket a nagyon szép terveket, többek között a Széchenyitervet is. Mert ha a Széchenyitervnek egy választás után nem lesz kifutása, nem hiszem, hogy a m ásik oldal is folytatni fogja. Az államháztartás konszolidált hiánya 2000ben 449 milliárd forint volt, 24,1 milliárddal több, mint tavaly. Erről is beszélni kellett volna, mert ezek azok a súlyos kérdések, amelyek az előző kormány és az azt megelőző, sőt még az azt megelőző kormány előtt is mindig kérdések voltak. Nem állítom azt, hogy ezekért ez a kormány az egyedüli felelős, de a viták és a felesleges egymásnak feszülések helyett ezeket a tényeket kell megoldani, vagy legalábbis kilátásba helyezni, vagy legalábbis beszélni róla, mert ezek nélkül semmilyen előremozdulás nem lehetséges. Ami például az építőipar fejlődéséről és a lakásépítéssel kapcsolatos fejlődésről elhangzott, azok az állítások helyesek, örülünk neki, de itt is az a helyzet, hogy az építő ipari teljesítmény növekedése már nem magyar növekedés. Éppen napjainkban zajlik egy igen heves csata a cementgyárak körül.
