Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Balczó Zoltán (MIÉP) - a belügyminiszterhez - "A budakeszi népszavazás tanulságai alapján indokoltnak tartja-e a kormány az országos és a helyi népszavazás eredményének eltérő törvényi szabályozását?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
1491 valószínűleg nem kellene fegyverviselési engedélyt sem adni. Csak felvetem, számos hasonló dologban érdemes még ezt a különbségtételt megtennünk. Köszönöm szépen a meg tisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Balczó Zoltán (MIÉP) - a belügyminiszterhez - "A budakeszi népszavazás tanulságai alapján indokoltnak tartjae a kormány az országos és a helyi népszavazás eredmény ének eltérő törvényi szabályozását?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Balczó Zoltán , a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek. A miniszter úr távollétében, amennyiben a képviselő ú r elfogadja, az államtitkár úr válaszol. (Balczó Zoltán: Igen.) Elfogadja a válaszadó személyét, így a képviselő urat illeti a szó. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Március 25é n Budakeszin helyi népszavazást tartottak. A lakosságnak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy egyetérte azzal, hogy Budakeszi településszerkezetében egy 200, valamint egy 84 hektáros területen lakóparkok és irodaházak épüljenek. A kezdeményező Kesz ikör civil szerveződés 2800 aláírást gyűjtött a népszavazás kiírása érdekében. Véleményük szerint a külföldieknek szánt luxus lakótelepek építése nem a lakosság, hanem csak egy szűk vállalkozói csoport anyagi érdekeit szolgálná. Elfogadhatatlan mértékben n őne meg a város átmenő forgalma, a levegőszennyezettség, sérülne az állampolgárok egészséges környezethez való joga, megszűnne Budakeszi kertváros jellege. A szavazáson 4909en jelentek meg, ez a jogosultak 48,5 százalékát jelenti és döntő többségük, 82 sz ázalékuk elutasította az említett területbeépítést. A 4015 nem szavazatnak azonban jogérvénye nincs, mert az érvényességet jelentő 50 százalékhoz 185 szavazat hiányzott. Miért tartjuk szükségesnek ezt a népszavazási eredményt az Országgyűlés ülésén elemezn i? Azért, mert az országos és a helyi népszavazás törvényi szabályozása között indokolatlan eltérés van. Az 1997es NATOnépszavazást azért lehetett eredményesnek minősíteni az 50 százalékot el nem érő részvétel ellenére is, mert a szavazás napját két hétt el megelőzően hatályba lépett alkotmánymódosítás szerint az eredményességhez az is elegendő, ha az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Jelen esetben ez az arány 39,7 százalék, messze több mint a 25 százal ékos határ. Kérdezem az államtitkár urat, nem tartjae indokoltnak a népszavazások törvényi szabályozásának összehangolását. (Taps a MIÉP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. DR. KONTRÁT KÁROLY belügymini sztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat arról, hogy ezekben a napokban is folyik a Belügyminisztérium által szervezett egyeztetés és tájékozódás, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény átfogó reformját kívánja elősegíteni. Ennek keretében az ország valamennyi polgármesterével, önkormányzati tisztségviselőjével, önkormányzati érdekszövetségekkel, köztisztviselőkkel tárgyalást folytat a Belügyminisztérium annak érdekében, hogy a lehető legmegalapozottabb és legeredményesebb legyen ez a szabályozás.
