Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 27 (196. szám) - Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - "Mindnyájunknak el kell menni? Hadkötelezettség mindenkinek?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1490 csupán annyit szerettem volna jelezni, hogy vann ak Magyarországon olyan emberek, akik eleget tesznek törvényi kötelezettségeiknek, bevonulnak, szolgálatot teljesítenek, és kellő kiképzés után ilyen súlyos esküt vállalnak. Kívánom mindannyiunk számára, hogy a gyakorlatban soha ne kelljen kipróbálniuk azt , hogy helyt tudnake állni az eskü során tett szavaikért, de kétségtelenül tesznek ilyet. (13.20) Ez nagy különbség, összevetve azokkal, akiket vagy a sors, vagy más körülmények megakadályozták abban, hogy hasonló kötelezettséget vállaljanak. Ezt a különb séget szerintem az államigazgatásban (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Idő!) érdemes tudomásul vennünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Hogy miképpen, arra is szívesen kitérek a viszontválaszban. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Fodor Gábor képviselő úrnak. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Engedje meg, hogy hadd idézzek egy parlamenti felszólalásból, 1990 okt óberében hangzott el, a szónokot Orbán Viktornak hívják. "Ugyanakkor ellent kell mondjak Csurka István képviselőtársamnak a tekintetben, miszerint Magyarországon az állampolgárok a haza szempontjából olyanfajta megkülönböztetés alá esnek, miszerint aki feg yveres szolgálatot vállal, az értékesebb, aki nem vállal, az értéktelenebb. (Dr. Szabó János: De ez más!) Csurkának volt egy mondata, amelynek első fele úgy hangzott, hogy a katonaság számára az az értékesebb, aki fegyvert fog, következésképp a haza számár a is ez az értékesebb. Ezzel a mondattal mi nem értünk egyet; alapelvileg nem értünk egyet. A haza számára nem az szabja meg egy polgár értékét, hogy valaki vállale katonai szolgálatot vagy sem; nagyon sok más elemből tevődik össze. A Fidesz számára azok az emberek, akik nem hajlandóak fegyvert fogni, ugyanolyan értékes polgárok, mint azok, akik mi vagyunk, akár én személy szerint, vagy bárki más a frakcióból. A mi elgondolásaink szerint a nevelésnek nincs helye a hadseregben, bármilyen természetű is legye n az." Tehát a kérdésem továbbra is az, hogy minek hatására fordult szembe a miniszterelnök úr egykori álláspontjával. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót a miniszterelnök úrnak. ORBÁN VIKTOR minis zterelnök : (Csige József: Kínos!) Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Egy perc nem elegendő arra, hogy jelentéstani fejtegetésekbe bocsátkozzam, de kérem a képviselő urat, olvassa el még egyszer azt a szö veget is és azt is, amit első hozzászólásában idézett. Kínosan kerültem a hadsereg előtt tartott rövid ismertetőmben is az értékes és kevésbé értékes kifejezést. Azt mondtam: másképp tekint rá; éppen azért, mert ebben a vitában nem akartam részt venni. Azt a korábbi álláspontomat szeretném megismételni, hogy az ember milyen mértékig értékes, az nagyon sokfajta szempont alapján tevődik össze. De szeretném még egyszer jelezni, hogy azok, akik az állam számára szolgálatot végeznek, a közigazgatásban dolgoznak, és vállalnak a többiektől eltérő, az ő kötelezettségeiket meghaladó nagyon súlyos kötelmeket, azokra az ember - szeretném megismételni - másképpen tekint. És én nem bánnám azt, ha ez egyébként a magyar jogrendszerben ittott vissza is köszönne. Hogy csak egy példát említsek önnek, nemsokára tárgyalja a parlament a fegyverviselési engedély kérését, komolyan megfontolandó (Bauer Tamás: Már tárgyalja!) , hogy Magyarországon vajon nem kellenee (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a zt a kisegítő szabályt alkalmaznunk, hogy aki nem teljesített katonai szolgálatot, annak
