Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1231 Tisztelt Ház! A javaslat preambulumából kitűnik, hogy az előterjesztőt az állami részvételt is igénylő feladatok, az Európai Unióhoz történő csatlakoz ással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok ellátása, az egyes állami és nemzetközi források hatékony felhasználásának igénye vezette. Mindezeket a célokat a köz érdekében és nem haszonszerzés céljából kívánja ellátni. Ezt a szándékot látszik megerősíteni az a rendelkezés is, amely szerint az MFB osztalékot nem fizet, és a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani. Az előterjesztő az MFB általános jogállását egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság f ormájában működő, szakosított hitelintézetként határozza meg, amely teljes egészében a magyar állam tulajdonában van. Ellentmondásosnak tűnhet a részvénytársasági forma, és elsősorban a köz érdekében végzett, nem haszonszerzés céljából folytatott tevékenys ég. A költségvetési bizottság ülésén felmerült a közhasznú társaság mint választható működési forma. Amennyiben azonban a bankot szakosított hitelintézetként fogjuk fel és csak részben vesszük ki a kapcsolódó jogszabályi környezetből, tehát a gazdasági tár saságokról szóló törvényből, az értékpapírtörvényből és a hitelintézeti törvényből, akkor az egyetlen logikus, mind a hatályos szabályoknak, mind az Unió általam előbb említett állami tulajdonra vonatkozó elvárásainak megfelelő működési forma az egyszemély es részvénytársaság. A bank feladatainak meghatározásakor a hatályoshoz képest új elemeket találunk. Így külön kiemelésre kerül a bank részvétele az infrastrukturális, környezetvédelmi és más állami fejlesztésekben és beruházásokban, részvétel az állami fo rrások hatékony és bankszerű kihelyezéseinek megtervezésében és közelítésében. Ahogy az indokolás fogalmaz: az MFB Rt. az állam gazdasági és fejlesztéspolitikai célkitűzései megvalósításának eszköze. Ugyancsak külön feladat a szerepvállalás az Európai Unió hoz történő csatlakozáshoz, valamint a későbbi tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztésekben és beruházásokban való részvétel, valamint részvétel az előcsatlakozási alapok igénybevételében. Az viszont már csak az indoklásból derül ki az alapos olvasó számára , hogy mindezeket a feladatokat csak abban az esetben látja el, ha a bevont forrásokat saját forrásokkal egészíti ki. A feladatok végül kiegészülnek az általa nyújtott, az állami, valamint nemzetközi források felhasználásával kapcsolatos monitoringtevékeny séggel. Összességében megállapítható, hogy a javaslatnak az a célja, hogy megalapozza a szakosított hitelintézet mozgásterét és forrásbevonási lehetőségeit; ez egy kicsit lazára sikeredett, talán célszerűbb lenne az egzaktabb fogalmazás. Tisztelt Ház! A ja vaslat az MFB által végezhető tevékenységi köröket két csoportra bontja. Egyrészt pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekre, másrészt befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysé gekre. Ennél a pontnál kerül először előtérbe a hasonló szabályozások egyik legvitatottabb pontja, a versenysemlegesség kérdése. A szakosított hitelintézetekre jellemző a korlátozott tevékenységi kör. A javaslat egy ponton változtatja meg az MFB mint szako sított hitelintézet tevékenységi körét a hatályoshoz képest a pénzügyi szolgáltatások körében, ez pedig a pénzforgalmi számlavezetés engedélyezése. Az előterjesztő tulajdonképpen eleget tesz a hitelintézeti törvény azon kívánalmának, miszerint a szakosítot t pénzintézet nem kaphat engedélyt a Hpt. 3. § (1) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. Eleget tesz, hiszen a teljes körű felsorolásból az MFB esetében kimarad a készpénzt helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, valami nt a Befektetési Alap letétkezelése, a betétgyűjtésnél és a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásánál pedig korlátokat épít be. Ami a külső szemlélő számára a versenysemlegességet sértheti, az éppen az új tevékenységi forma, vagyis a pénzforgalmi számlavezet és megengedése. Igaz, hogy az előterjesztő a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását és ezen belül a pénzforgalmi számlavezetést is korlátozni javasolja a bank állami, infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint más állami fejlesztésekhez, beruházásokhoz k apcsolódó feladataira. (12.20)
