Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
1232 Kérdés az, hogy meg kelle engedni ebben a körben az MFB számlavezetési jogát. Véleményem szerint igen. Hogy röviden rávilágítsak a problémára: célszerű, ha a bank látja azokat a pénzmozgásokat, amelyek az általa finanszírozo tt beruházások megvalósításához kapcsolódnak - úgy gondolom, ez nem lehet vitás közöttünk , különösen akkor, ha a bankot monitoringtevékenységgel bízzuk meg, és különösen akkor, ha tudjuk, hogy a bank kötelezettségvállalásai mögött költségvetési garancia áll. Az pedig, hogy - a javaslat szerint - a bank kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet is folytat, teljesen feleslegesen szerepel, hiszen eddig sem folytatott ilyen tevékenységet, és a javaslat szerint a jövőben sem fog. Ennek említését tehát cé lszerű kivenni a törvényből. A javaslat III. fejezete foglalkozik az MFB Rt. költségvetési és kormányzati kapcsolataival. Ebből a fejezetből derül ki elsősorban, hogy a bank nem egy egyszerű szakosított hitelintézet, amely - a definíció szerint - nem végez het teljes körben pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, hanem egy különleges kapcsolatokkal rendelkező hitelintézet. Ez azt jelenti, hogy a bank egyszemélyes tulajdonosa a magyar állam és a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB kötelezettségeiért, sőt a külföldről felvett hitelekhez árfolyamgaranciát is nyújt. Annak ellenére, hogy a kezességvállalás ténye már az előző szabályozásnál bekerült a hitelintézeti törvénybe, talán érdemes szót ejteni arról, hogy a jelzett rende lkezés fenntartására azért van szükség, hogy a bank a lehető legkedvezőbb feltételű hitelekhez jusson a nemzetközi pénzpiacokon, és még a megemelt jegyzett tőkéjének nagysága se akadályozza meg abban, hogy jelentős forrásokhoz jusson. Az pedig, hogy az árf olyamgarancia nóvumként bekerül a szabályozásba, természetes, követi a nemzetközi hitelezési gyakorlatot. Az MFBre vonatkozó prudenciális szabályok eltérnek a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályoktól, és lényegesen nagyobb mozgásteret biztosítanak a bank számára. Az indoklás szerint ennek az az oka, hogy az MFB olyan jelentős kockázatkoncentrációt hajt végre, amely nem fedezhető a Hpt.nek a biztonságos banki működésre vonatkozó szabályaival. A versenyjogi követelmények itt csak látszólag sérülnek, hi szen az MFB eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani. Az MFB pénzpiaci lehetőségeit javíthatja az a rendelkezés is, hogy a kormány évente legalább egy alkalommal dönthet a bank tőkéjének nagys ágáról. Az MFB szervezetének taglalásánál a javaslat - nagyon helyesen - a hitelintézetekénél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz, ezeket a szabályokat viszont az igazgatóság tagjainak hozzátartozói esetében nem célszerű fenntartani. Tiszt elt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében a javaslatot a külön szabályozás szükségességének ismételt hangsúlyozásával és a szükségesnek tűnő korrekciók megtételével elfogadásra javaslom. Úgy vélem, sokkal jobb egy ilyen fontos intézmény külön jogsz abályi szabályozása, mint a jelenlegi, 1996ból ránk maradt gyakorlat, amikor eldugtuk az akkori pénzintézeti törvény egyik fejezetében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr fe lszólalását. Két percben megadom a szót Kovács Kálmán képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vitának egy későbbi szakaszára jelentkeztem be felszólalóként, de úgy gondolom, a korábban elhangzottakra is érdemes lenne visszatérnem, ezért kértem két percet. Köztudott, a pszichológusok körében nagyon jól ismert, de talán a mindennapi gyakorlatunkban is megtapasztalt tény, ha nagyon súlyos lelki teher nyomja valakine k a vállát, ha belül nagyon sok aggodalomra okot adó dolgot kell feldolgoznunk, akkor bizony hajlamos az emberi természet arra,
