Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 9 (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1230 idején azt gondoltuk, hogy amit az MDFkormány megkötött, azt nem lehet egyik napról a másikra semminek tekinteni, mert úgy nem működhet egy megbízható állam. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Braun Márt on képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából; őt követi majd Tardos Márton képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! T isztelt Ház! Utoljára a tavalyi év végén foglalkozott a Magyar Országgyűlés a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársasággal a hitelintézetekről szóló törvény módosítása kapcsán. Néhány hónappal később új, önálló törvényt készülünk alkotni az MFBről. A hitel intézeti törvény logikájából következően a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik. Ez megtörtént a Magyar ExportImport Bank és a Magyar Exporthitelbiztosító Rt. esetében. Hangsúlyozom, hogy szakosított hitelintézetről van szó, ugyanis a fogalmat vagy nem értik, vagy nem akarják érteni ellenzéki képviselőtársaim. Mégis fel kell tennünk azt a kérdést, hogy szükség vane külön törvényi szabályozásra, mitől különleges státusú bank az MFB. Az előterjesztő is nagy figyelmet szentel a kérdésnek, hiszen a 24 szakaszból álló törvény méretéhez képest szokatlanul bő, négyoldalas általános indoklást fűzött a javaslathoz. Az indoklásból kitűnik, hogy a hitelintézeti törvényben írtakon kívül gyakorlati indoka a külön szabályozásnak az, hogy az MFB a nem zetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státussal jelenhessen meg, ennek nyomán az MFB Rt.vel szembeni üzleti bizalom növekedjék. Valóban, még az alaptőkéjében megnövelni szándékozott MFB sem képes megfelelni azoknak az elvárásokna k, amelyeket a nemzetközi pénzpiacok támasztanak a bankkal mint potenciális hitelfelvevővel szemben. Ahhoz, hogy az MFB megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, ahhoz, hogy a hitelfelvevő képessége jelentős mértékben növekedjék, különleges költségvetési és kor mányzati kapcsolatok kellenek, amelyeknek meglétét a jelen javaslat biztosítja. Részben a fenti célokat szolgálja a bankra vonatkozó kereskedelmi bankokéhoz képest enyhébb prudenciális szabályok fenntartása is. Mindezek alapján elmondható, hogy a bank külö nleges feladatai, speciális tevékenységi köre, a kívánatos költségvetési kapcsolatai és a prudens működésére vonatkozó szabályok szétfeszítik a jelenlegi szabályozás kereteit, önálló törvény alkotására van szükség. Ebben tehát, a külön törvény megalkotásán ak szükségességében a bizottsági vitában részt vevő képviselőtársaink egyetértettek. Tisztelt Ház! Ennek a törvényalkotási igénynek igyekszik eleget tenni a kormány az előttünk lévő T/3746. számú törvényjavaslat benyújtásával. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a magyar kormány két szakosított hitelintézet, az Eximbank Rt. és az MFB kivételét kérte az Unió banki irányelve alól. Ez a kivétel gyakorlatilag a Közösség prudenciális, vagyis a biztonságos banki működést biz tosító szigorúbb szabályai alóli felmentést jelenti. Megjegyzem: ezeknek az előírásoknak a jelenlegi szabályozás, tehát a Hpt. 220. §ában írtak sem tesznek eleget, a kérelemmel a magyar kormány a fennálló helyzet Unió általi elismerését kérte, amelyet, va gyis az MFB kivételi listára helyezését az Európai Bizottság el is fogadott. Az uniós követelményeknek megfelelően a kivételi listára kerülés feltétele, hogy ne vagy csak kismértékben támasszon versenyt, tevékenységét csak korlátozott körben é s meghatározott területen fejtse ki, külön jogszabály alapján, és jellemzően állami tulajdonban működjék.
