Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
12 már csak a tetteknek lenne hitele, ennek megvan a tere és a lehetősége; megvan a lehetősége annak, hogy néhány fontos kérdésben, ideé rtve a parlamenti ülésezési rend helyreállítását, ideértve a vizsgálóbizottságok felállítását, ideértve számos kérdést, önök valódi tanúságát tegyék annak, hogy együtt akarnak működni, mert idáig semmiféle valóságos jelét nem tapasztaltuk az együttműködésn ek, ezekből a szép szavakból pedig már, azt hiszem, mindannyiunknak így, önmagában elege van. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön nagyon sok mindenről beszélt, de sajnos nagyon keveset beszélt arról, amiről mindenki beszél ma ebben az országban, és ami mindenki számára a legfontosabb. Nem beszélt arról, hogy ez a kormány mit kíván tenni a közélet tisztaságáért, a korrupció elleni fellépésért. Márpedig mindannyian tudjuk, hogy ennek az országnak az egyik legsúlyosabb problémája, de szeretném hozzátenni, ennek a k ormánynak is a legsúlyosabb problémája a korrupció. Hosszan sorolhatnám azokat az ügyeket, amelyek ebbe a tárgykörbe tartoznak, akár kormányzati összefüggésekben is, a Környezetgazdálkodási Intézetben tapasztalt visszaélésektől kezdve az Agrárinnovációs Kh t.ig, és sorolhatnám például a közbeszerzés nélküli autópályaépítés ügyét (Közbeszólások a Fidesz soraiban.) , amelyet az európai uniós országjelentés hozott összefüggésbe a korrupcióval; ezt nem én állítom, hanem ők jelzik, hogy ez ilyen veszélyt tartalm az. Minderről az ön beszédében sajnos nem volt szó. Pedig az ország népe azt várta volna öntől, az ország miniszterelnökétől, hogy kemény kézzel és határozottan fog fellépni a korrupció jelensége ellen, nem elsősorban azért, mert a művelt világ ezt várja t őlünk, hanem azért, mert a magyar állampolgárok ezt várják öntől, tisztelt miniszterelnök úr. Az ön Vigadóban elmondott beszéde előtt Demszky Gábor tíz fontos kérdést tett fel önnek, illetve fogalmazott meg. (Közbeszólások, derültség a Fidesz soraiban.) Ez ekre a kérdésekre sem a Vigadóban elmondott beszédében, sem itt nem adott választ, miniszterelnök úr. (Közbeszólások, derültség a Fidesz soraiban.) Az ön hallgatása beszédes. Ha nem érkezik válasz, az is válasz. Azt jelenti, hogy a kormánynak ezekre a prob lémákra nincs válasza. Egyértelműen jelzi az ön beszéde, hogy ebben az országban a hátralévő másfél évben már nem lesz adócsökkentés, tisztelt miniszterelnök úr, bár önök, amikor kormányra léptek, nagyszabású, nagyarányú adócsökkentést ígértek. Egyértelműe n jelzi az ön beszéde, hogy nem lesz egészségügyi reform. Ön ugyan beszél egy népegészségügyi offenzíváról, én ezt nem nagyon tudom értelmezni. Az én megítélésem szerint a magyar egészségügy nem offenzívára, nem hadjáratokra szorul rá, hanem átfogó reformr a, erre van szükség; sajnos az ön beszédéből ezt nem hallottuk ki. Nem beszélt arról, hogy egészen idáig, két és fél év alatt egy méter autópálya nem épült ebben az országban. Nem tudjuk, hogy mennyi fog épülni a ciklus végére, de idáig egyetlenegy métert nem adták át. Tudjuk jól, hogy az ország fejlődésének elengedhetetlen része az infrastruktúra fejlesztése. Nem beszélt arról, hogy mi lesz az agrárreformmal. Azt hiszem, nem kell meggyőznöm sem önt, sem tisztelt képviselőtársaimat a kormánypárti és az elle nzéki képviselők közül, hogy mély válságban van a magyar mezőgazdaság. Ezekre a kérdésekre reflektálni kell. Nem beszélt arról, hogy történni foge valami a közeljövőben a társadalmi és a területi egyenlőtlenségek felszámolására vagy kiegyenlítésére, törté nni fog bármi is a nemek közötti egyenlőtlenségek kiegyenlítésére vagy az életkori egyenlőtlenségek kiegyenlítésére. Márpedig ezek fontos problémák, miniszterelnök úr, az ország népét ezek a kérdések érdeklik. Ezek után joggal érezhetjük úgy, hogy bár az o rszág nagy utat tett meg, nagyon sokat fejlődött az elmúlt tíz évben és azon belül az elmúlt két és fél évben, ez a magyar társadalom teljesítménye volt. Erre a magyar társadalom tagjai joggal lehetnek büszkék; de sajnos nincs semmi okuk arra, hogy a kormá nyukra büszkék legyenek, és azt hiszem, ez nagyon elszomorító. És végezetül, miniszterelnök úr, hadd említsem meg azt, amiről szintén nagyon sokan beszélnek, hiszen az elmúlt napok eseményeiről van szó. Torgyán József lemondott posztjáról, de egy káoszt ha gyott maga mögött. Káoszt hagyott maga mögött, tönkretette a magyar mezőgazdaságot, talán soha ilyen nehéz helyzetben az agrárgazdaság nem volt. Ezért a káoszért nem csupán őt terheli a
