Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
13 felelősség, hanem azt a kormányt, amelyik eltűrte, sőt támogatta őt ez ekben a törekvéseiben. Én emlékszem arra, tisztelt miniszterelnök úr, hogy alig két hónappal ezelőtt ön egy szerda reggeli rádióinterjújában azt mondta, hogy alapvetően elégedett Torgyán József tevékenységével; nem tudom, fenntartjae még ezt az álláspontj át. Ezért a felelősséget vállalnia kell. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Jöjjön vissza a Kuncze!) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Amikor azt halljuk, hogy a Kisgazdapárt Gyimóthy Géza alelnök urat jelöli a posztra, akkor világos üzenetet küld a magyar agrártár sadalomnak. Azt üzeni ezzel, hogy nem fog változni semmi, minden marad úgy, ahogy most van. Én nem hiszem, hogy lehetne ennél elszomorítóbb üzenetet küldeni ennek a társadalomnak. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mi azt szeretnénk, ha az országnak olyan miniszt erelnöke lenne, aki az ország fontos kérdéseiről itt és elsősorban itt, a parlamentben beszélne, és valóban a fontos kérdésekről beszélne. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A Független Kisgazdapárt álláspontját B ánk Attila frakcióvezető úr ismerteti. DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Nagyívű, az elmúlt éveket értékelő és a jövőbe mutató beszédet hallottunk, azt gondolom, hogy a legjobb közjogi hagyományoknak megfel elően; immár nem először, hiszen, hála Istennek, másodszor hangzik el ez az összegzés a Vigadóbeli országértékelő beszédet követően. (14.50) Nem baj, ahogy a rómaiak mondták: repetitio est mater studiorum. Ezért is meglepő számomra, hogy egy ilyen mélység eket és távlatokat nyújtó beszédet követően az első ellenzéki hozzászóló máris személyeskedő megjegyzéseket tesz, és nem a beszéd értékelésével vagy az abban nyitott távlatokkal foglalkozik (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ennyit tud az SZDSZ.) , hanem azonn al megtámadja azt a célpontot, akire már elvbarátai hetek, hónapok óta folyamatosan lőnek, a párt elnökét, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert. Úgy gondolom, hogy ehhez a Házhoz, az elhangzott beszédhez ilyen hozzászólások, személyes jellegű m egjegyzések nem illenek. Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy az elmúlt két év értékelésével és azokkal a távlatokkal, amelyekkel foglalkozott a miniszterelnök úr, teljes mértékig egyetértek. Azt gondolom, ez így helyes, hiszen ha valamiről lehet mondani , hogy közös munka volt, ez az volt, hiszen ne feledje el senki: a nyugodt kormányzás alapja az a biztos háttér, amely ön és a kormánya mögött ül, vagyis az önök mögött ülő koalíciós képviselők, akik biztosítani tudják ezt. (Taps a kormánypárti padsorokban .) Nem hallgathatom el, és megkerülhetetlen kérdés, hogy pártunk életében az elmúlt hetekben, napokban ismert események miatt bekövetkezett elkerülhetetlen változások (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) nyilván valamennyiünkben nyomot hagytak. A vált ozások egyébként nemcsak a pártok, szervezetek, de az emberek életében is okozhatnak adott esetben traumát. Viszont a változások mindig arra késztetik az embereket, hogy mélyedjenek el magukban, vessenek számot önmagukkal, a hogyan tovább kérdését vessék f el, s azt is, hogy merre vezet a legjobb út. Azt hiszem, kellenek ilyen helyzetekben biztos pontok; biztos pontok, útjelzők. Számunkra, a Független Kisgazdapárt és frakciója számára nem először mondom, hogy ezek a biztos pontok és útjelzők egyrészt a minke t ide küldő párt eszmeisége, másrészt a koalíció. (Közbeszólás az MSZP soraiból: A választók!) Többen, többször megjósolták már önök közül az elmúlt hetekben, napokban, hogy a Független Kisgazdapárt szavát fogja szegni, a Független Kisgazdapárt ki fog hátr álni a koalíció mögül.
