Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 13 (186. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
109 Szeretném leszögezni, hogy a szocialisták álláspontja szerint a megélhetés fő forrása a jövőben is a munka lesz. Ezért lett volna fontos egy kicsit nagyobb s zerepet szánni az ifjúság munkaerőpiaci jelenlétének. Ha jól figyeltem, akkor a miniszterelnök úr is a munkát jelölte meg egyik pillérként mindkét beszédében. Mindez azért nagy baj, mert az anyag még csak nem is jelzi, hogy a fiatalok a legveszélyeztetett ebbek a munkanélküliség szempontjából, de a munkaügyi kapcsolatokban is. (10.00) Összességében 1,5 millió fiatal gazdasági aktivitása túl alacsony, amit nem magyaráz meg a tanulási idő bizonyos kitolódása sem. A kiszolgáltatottságot jelzi, hogy a 1519 éve s korosztályból munkát vállalók 20 százaléka határozott idejű szerződéssel rendelkezik, melynek hossza 13, illetve 46 hónap. Ez szaknyelvre lefordítva annyit jelent, hogy ezeknek a fiataloknak a 20 százaléka folyamatosan próbaidőn van. A fiatalok között található a legtöbb vállalkozásba kényszerített alkalmazott, és ők vállalják leginkább a "papíron minimálbér plusz zsebbe valamennyi" szürkekonstrukciót, annak minden hátrányával együtt. Itt jegyzem meg, hogy a fiatalok ismeretanyaga a munka világáról igen csak hiányos, ami egyszerűen tarthatatlan. A fiatalok munkanélkülisége elfogadhatatlan élethelyzet. Az, hogy a 2024 év közötti munkanélküli fiatal férfiak 40 százaléka egy évnél hosszabb ideje próbál munkát találni, igen elszomorító. Az anyag foglalkoztat ási fejezetének színvonala igen alacsony, ezért csak két megjegyzését emelném ki. A fiatal munkanélküliekről azt írja, hogy helyzetük különös figyelmet érdemel, holott ez lenne az indulás, az első szakma, a családalapítás, az egzisztencia, a megállapodás k ezdete, az első élmény a munka világában. Nem nagyobb figyelmet kell fordítani, uraim, itt sürgősen cselekedni kell! Ha lehet, még cinikusabb a gazdaságilag nem aktív fiatalokkal kapcsolatos javaslat. Az anyag szerint ők a munkaerőpiac tartalékai, és mobil izálni kellene őket. Tisztelt Ház! Talán ennyi is elég, hogy igazoljam, a mi szempontunkból elfogadhatatlan az anyag. Lehet, hogy kormánypárti képviselőtársaim megszavazzák, mégis nagy baj lenne, ha el is hinnék, hogy így kell hozzáállni a fiatalok munkané lküliségéhez, vagy ennyi a teendő a fiatalok munkába állásával kapcsolatban. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Tóth Ferencnek, az oktatási bizottság előadójának, aki a jelentésről kialakult álláspontot ismerteti. TÓTH FERENC , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság 2000. szeptember 20án vitatta meg a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az azza l összefüggő kormányzati intézkedésekről készült jelentést. A bizottság általános vizsgálati és módszertani szempontok mellett az oktatási ügyek aspektusából közelítette meg a dokumentum tartalmát. Összehasonlítva az 1996os és 1997es jelentésekkel, azokh oz képest mind terjedelmében, mind elmélyültségében lényeges előrehaladás értékelhető. A mégoly átfogó helyzetkép sem lehet azonban teljes, tematikus skálája könnyen bővíthető, ebben tehát a mindig szűk idő horizontja és a feldolgozhatóság szabja meg a ter mészetes határt. Inkább az a kérdés, mennyire a valós arányokat és a tényleges problémákat adja vissza az adatok sokasága és az elemzés, mennyire alkalmas diagnózisra az összkép és az eljárás, a remélhetően mindezek alapján előremutató cselekvési program. A bizottság többsége e tekintetben bizakodó. A jelentés az időeltolódás ellenére is jól koordinált szakmai teljesítményt tükröz, különösen épp az oktatási, az iskolázottságot feltáró és a diákjogok érvényesülését bemutató fejezetek kidolgozottak. Ez annál értékesebb, mert az ifjúság valamennyi meghatározó makrotársadalmi gondja együtt szerepel az anyagban, amely ezáltal igen sokoldalú összefoglalását nyújtja társadalmi életünk egyik legfontosabb kérdésének.
