Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. december 5 (179. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):

9251 Tisztelt Képviselőtársaim! Ez valami égbekiáltó dolog, ami

itt történni készül a Házban. Egy dolog, hogy tulajdonosoktól az

Országgyűlés vesz

i magának a bátorságot, hogy azonnali

kártalanítás nélkül zsebükbe nyúlkálva elveszi vagyonukat...

(Derültség az FKGP padsoraiban.)

Ez nem annyira nevetséges,

képviselőtársaim, mint amennyire itt annak tűnik! Hanem még

ezen is túlmegy, ezeknek az emberekne

k a legbelsőbb,

személyes viszonyát is érintő helyzetébe is beavatkozik. Mint

tudjuk, a szövetkezeteknek vannak tagjai, egészen pontosan a

tagoknak van szövetkezete, de most akárhonnan is nézem: a

szövetkezet és a tag együttjáró fogalmak. Mit is indítványo

znak itt a kormány inspirációja alapján

képviselőtársaim? Azt indítványozzák, hogy a nem tagról

mondja ki a törvény, hogy tag. Én azt gondolom, hogy ha ezt

meg lehet tenni Magyarországon anélkül, hogy előírnák

egyébként minden becsületes magyar állampolgár

ra az ilyen helyzetekre irányadó szabályok alkalmazását, nevezetesen a

szövetkezet erre felhatalmazott szervének ebben valamit állást

kellene foglalni, és ami még sokkal súlyosabb: aki taggá kíván

válni, annak az adott szövetkezet alapszabályában meghatáro

zott részjegyet be kell fizetnie - ennek elmaradása nélkül ez a

törvény taggá nyilvánítja az úgynevezett külső

üzletrésztulajdonosokat. Megértem én, ez orvosol egy olyan szempontot, miszerint

tulajdonos és tulajdonos között ne legyen különbség. Oké, én ez

t értem, egyet is értünk - de akkor hozzuk őket azonos helyzetbe!

Ezt elmulasztja mind az eredeti törvényjavaslat, mind pedig ez

az inspirált, suttyomban beterjesztett új törvényjavaslat. Még egy apró megjegyzést ezzel összefüggésben engedjenek

meg, ez ped

ig az, hogy ezen a plenáris ülésnapon - amely tegnap kezdődött, s amely átnyúlik egyik napról a másikra - ez a napirend szerinti második olyan törvény, amelyik szövetkezeti