Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - Az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
9104 Ezzel a módszerrel nem értek egyet, hiszen abban az esetben, ha a fel nem osztható vag yon jelentéktelen értékű valami, akkor igazából nincs jelentősége, de abban az esetben, ha egy normális szövetkezeti viszonyrendszert tételezünk fel, igenis az adott településen vagy az adott térségben gazdálkodók érdekében - főleg akkor, ha az a fel nem o sztható vagyon különböző állami támogatásokból jött össze, vagy korábbi vagyoni elemek maradványa - szükségesnek tartanám, hogy szövetkezeti célra kerüljön felhasználásra. A tagok közötti vagyoni hozzájárulásukra, illetve a szövetkezet utolsó gazdasági évé ben a szövetkezettel történt gazdasági együttműködés mértékére tekintettel osztaná fel a vagyont. Erre vonatkozóan beemelné azt a szabályt, hogy az alapszabályban meghatározottak szerint. Én is támogatnám, hogy valóban részletesen kellene az alapszabályban szabályozni, hiszen ebben az esetben lehetne csak meghatározni, hogy milyen arányban történjen a gazdasági együttműködés és milyen tekintetben a vagyoni hozzájárulás vonatkozásában. Ismét szeretnék visszautalni az alapkérdésre, az új szövetkezet vagyoni k onstrukciójára. Ott részjegytőke és fel nem osztható vagyon van. Úgy gondolom tehát, hogy a felszámolás, illetve a végelszámolás befejezése után is az első teendő, hogy a részjegytőkét visszafizetjük, hiszen a részjegytőke nem tipikus vagyoni hozzájárulás. A szövetkezetek tekintetében a vagyoni hozzájárulást annak tekintem, amikor az illető valamilyen dolgot bevisz a szövetkezetbe a közös tevékenység végzésének elősegítésére, és természetesen arra köt egy szerződést a vagyoni hozzájárulásra, hogy azt majd p énz formában vagy bármilyen formában visszakapja. Tehát nyilvánvaló, hogy a végelszámolás, illetve felszámolás befejezése után... - ez a kifejezés sem jó egyébként,
