Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. december 5 (179. szám) - Dr. Tímár György (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Az ön miniszteri hivatalos álláspontja szerint milyen politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a legmagasabb igazságszolgáltatói hatáskör gyakorlásának jogkörében tartsák továbbra is azokat, akik a ko... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:

8967 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz lenne vitatni az ön véleményét,

amely szerint nem tartja sem elégségesnek, sem megfelelőnek a

bírák kizárására biztosított eljárásjogi lehetőségeket. T

iszteletre méltó az az álláspont, amely szerint méltatlan a demokratikus

igazságszolgáltatáshoz az olyan bírák ténykedése, akik

semmisnek nyilvánított ítéleteket hoztak. A képviselő úr a politikai szándék összetevőiről érdeklődik

írásban feltett kérdésében

. Magam úgy látom, hogy annak két

összetevője lehet; egyrészt: a helyzet megszüntetését illető elvi

állásfoglalás, másrészt: a gyakorlati megoldás alkotmányos,

törvényes és erkölcsös, magyarán szólva, helyes megválasztása. Tisztelt Országgyűlés! A korábbi

rendszer megváltoztatását

követően ebben az országban kormányzó politikus még nem

kérdőjelezte meg a bírói kar legitimitását. Ez így helyes. Az

alapvető törvényes intézmények hazánkban szilárdan

működnek. A büntetőjogban az egyes ítéletek orvoslása során

h

ozott eseti döntések mellett a korábbi jogalkotás

tarthatatlanságát három semmisségi törvény külön meg is

bélyegezte, és éppen most van a Ház előtt a negyedik

semmisségi törvény, amely többek között Tóth Ilona és a hozzá

hasonló '56os hősök büntetőjogi re

habilitálását fogja

eredményezni. Mindemellett azonban az ilyen megsemmisített

jogot korábban alkalmazó bírákra nézve nem történt intézkedés. A bírói hatalom, amely elválik a törvényhozó és a végrehajtó

hatalomtól, az állami hatalomnak azon megnyilvánulása

, amely az erre rendelt szervezet útján a vitássá tett vagy megsértett

jogról, törvényben szabályozott eljárás során kötelező erővel

dönt - mondja az Alkotmánybíróság. A bírák tekintetében tehát

csakis két téren, a közjogi és az eljárásjogi szabályozásokba

n lehet az állami beavatkozás lehetőségét megteremteni: vagy úgy,

hogy az állam által megbélyegzett jogot alkalmazó bírót