Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 5 (179. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitájának folytatása - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
8826 DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Horváth János képviselő úr jó szándékát már tegnap sem vontam kétségbe, azonban azt tudom mondani, képviselő úr, hogy bármennyit is foglalkozna k önök a mezőgazdasággal, a Széchenyitervben ilyen fejezet nincs. A mezőgazdaságra utaló fejezet sincs, tehát a kereskedelemből vagy az iparból kifolyólag, tehát még összekapcsolása sincs a mezőgazdasággal a Széchenyitervnek. Ami pedig a mezőgazdaság fel virágoztatását érinti: nézze, '92ben a szövetkezeti törvények hatálybalépését követően egy vagyonfelosztási folyamat ment végbe a téeszekben. Ez a vagyonmegosztási folyamat felemás eredményt hozott, hiszen már akkor az üzletrészek több mint 50 százaléka k ülső üzletrésztulajdonosokhoz került. Azóta számos olyan külső üzletrésztulajdonos volt, aki eladta az üzletrészét, és számos olyan belső üzletrésztulajdonos is volt, aki eladta az üzletrészét. Aki megvásárolta spekulatív célzattal, főleg az utóbbi egykét évben, tudva azt, hogy majd lesz egy ilyen kisgazda törvényjavaslat, hogy ki kell fizetni a külső üzletrésztulajdonosokat névértéken, fölvásárolják ezek a spekulánsok, brókerirodák, ügyvédi munkaközösségek, és való igaz, hogy 510 százalékos értéken t örténik meg a fölvásárlás. A belső üzletrésztulajdonos, eladván az üzletrészt, az új tulajdonosnál már külső üzletrésztulajdonosként jelenik meg, tehát a törvény szerint, amit önök beterjesztettek, vonatkozna rá a kifizetés. Most 900 százalékos hasznot, ha 10 százalékos árfolyam értékű volt a vásárlás, de ha 5 százalékos árfolyamon vásárolták föl - mert ilyen is volt, Hanó képviselő úr mondta meg én is tudom , akkor 1800 százalékos hasznot garantáljon a szövetkezeti aktív tag vagy a magyar állam a spekul ánsoknak? Tehát 900 százalék vagy 1800 százalékos haszon?
