Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. december 4 (178. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SZABÓ IMRE (MSZP):
8683 megalkotása előtt létrejött keretekből a sportot, és úgy ítéli meg, hogy ezen törvényektől függetlenül egy olyan sporttörvényt alkot, amelyikben generálisan eltér az itt megfogalmazott szabályozásoktól. A sp ort szervezeti rendjében ebben az esetben úgy jelenne meg a központi állami akarat, hogy a miniszter úr évente külön rendeletben szabályozná azt, hogy az egyébként a '89. évi II. számú, az egyesülési törvény alapján visszacivilesített sportági szakszövetsé gek mire használhatják fel az állami támogatást. Mi több, abban az esetben, ha netán a rebellis sportági szakszövetségek mint civil testületek úgy döntenének, hogy másra kívánják felhasználni ezeket a támogatásokat, akkor természetesen a miniszter megtagad hatja a szerződés aláírását, ezáltal a szerződésben rögzítettek nem léphetnek életbe. Nemcsak a sportági szakszövetségek számára, hanem a három köztestület számára is évente rendeletben szabályozná a miniszter úr a felhasználás lehetőségét. Sajnálatos módo n nem a törvény alkotásával párhuzamosan készültek el azok a rendeleti szövegek, amelyekből ma tudhatnánk azt, hogy milyen szándék van e dolog mögött. Ezért a törvény mai szövegéből - amelynek módosítására szintén tettünk javaslatot - az is kiolvasható, ho gy, mondjuk, a nemzeti sportszövetség keretében rendelet útján lehet szabályozni, hogy mely csoportosulások sporttevékenysége támogatható, és mely csoportosulások sporttevékenységét lehet kizárni. Kérdezem én, abban az esetben, ha a törvény logikája egyébk ént abból indul ki, hogy a három sportszövetség: a nemzeti sportszövetség, a nemzeti szabadidősportszövetség és a fogyatékosok nemzeti sportszövetsége a legautentikusabb képviselőkből álló szakmai testület; és abból indul ki, hogy a minisztérium egyébként dekoncentrálni szeretné azokat a feladatokat és az ezzel járó felelősséget is - jegyzem meg -
