Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. november 28 (175. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):

7487 elhangzott, hogy a modern világ milyen konkurenciát jelent a

szabadidősport számára, hogy sportolás helyett mennyi minden

mással tölthetik el idejüket a polgárok. Miért választja mégis

egy, akár tehetségesnek tartott fiatal is az élsportot? Hiszen a

kockázat óriási: olimpiai bajnok csak négyévenként és csak

egyvalaki lehet. Szükségünk van olimpiai bajnokokra? Igen,

hiszen az aranyérem mindenkié, az egész országé, i

gen, szükségünk van aranyérmekre, szükségünk van aranyérmesekre. Tisztelt Miniszter Úr! Itt most megragadom az alkalmat,

hogy üdvözöljem az olimpiai járadék kiterjesztését a fogyatékos

sportolókra és az edzőkre, sőt ezúton is támogatni szeretném azt

a módo

sító indítványt, amely a sakkolimpiák győzteseit is

bevonná ebbe a körbe. Tipikusan a középiskolás kor az, amikor a tehetséges fiatal

eldönti, hogy mennyire veszi komolyan a továbbiakban a

sportot. A jelenlegi felvételi rendszer nem támogatja a

kiemelkedő

sportteljesítményt, ma az egyetemek, a főiskolák a

tanulmányiversenyeredmények mellett a nyelvvizsgát

jutalmazzák plusz, további felvételi pontokkal. (9.10) Az, aki valaha is járt valamilyen sportpálya vagy edzőterem

környékén, nem vonja kétségbe, hogy e

lső osztályú sportolóvá

válás legalább akkora erőkifejtést igényel, mint egy nyelvvizsga

megszerzése. A kérdésem az, hogy miért nem lehet jutalmazni a

kiemelkedő sportteljesítményt akár felvételi pluszpontokkal.

Tudom, hogy ez nem ennek a törvénynek a témá

ja, mégis

érdemes lenne elgondolkodnunk ezen. Példa lehet erre az

Egyesült Államok, ahol nemcsak felvételi kedvezményekkel,

hanem igen komoly ösztöndíjakkal is támogatják a kiemelkedő

sportteljesítményeket.