Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 10 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZILÁGYI PÉTER (MSZP):
7195 százalékkal magasabbak, mint a csoportosan oktatott művészeti ágaké. További különbség még a csoportos oktatáson belül például az, hogy a néptánc tanszakokon a törvényben előírt maximális létszámhoz, a képzőművészeti területen a minimálishoz áll a legközelebb a tényleges növendékszám. Bonyolítja a tényleges költségek számításának a módját, h ogy a kisebb iskolák egy tanulóra eső fajlagos költségei nagyobbak, tudniillik ugyanúgy kell fűteni, világítani és a törvényben előírt feltételeknek megfelelni. További össze nem mérhető különbségek vannak egyes településeken a fenntartásiüzemeltetési köl tségek között is. E körben döntő az önálló épület léte vagy esetleg a tanítási helyszínek bérleti díja. A zene- és a művészeti iskolák mintegy 60 százaléka nem rendelkezik önálló épülettel. A fentiek alátámasztására engedjenek meg egy konkrét példát: a pél dánk legyen hagyományos zeneiskola - előre elnézést kérek, hogy sok számot fogok mondani, de csak így tudunk korrektek lenni. Ebben az iskolában, amelyet feltételezünk, a tanulók létszáma 626 fő. Az iskola költségvetése, bevételi és kiadási oldala egyaránt 60 millió 567 ezer forint. Az iskola költségvetése három elemből áll: normatív támogatás, önkormányzati hozzájárulás és saját bevétel. Egy pillanatra hadd álljak meg a saját bevételnél: valóban a településtől függ, hogy az ott dolgozók milyen anyagi körül ményekkel rendelkeznek, hogy a saját bevételt a növendékeiken keresztül tudjáke emelni, vagy kénytelenek szociális eszközökhöz nyúlni. A bevételi oldalon az önkormányzati finanszírozás 58 millió 367 ezer forint, amelyből az állami normatív támogatás 35 mi llió 400 ezer forint. Ez az iskolai költségvetés kiadásának 58,8 százalékához nyújt fedezetet.
