Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 10 (173. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZILÁGYI PÉTER (MSZP):
7196 A költségvetésben a személyi juttatások 41 millió 410 ezer forintot, a munkaadót terhelő járulékok 16 millió 202 ezer forintot, összesen 57 millió 612 ezer forintot tesznek ki, ami a költségvetés 95 százaléka, és mindösszesen 5 százalék jut működési kiadásokra. És itt kezdődik a probléma! Az iskola költségvetéséből egyértelműen kitűnik - és ez általánosítható is , hogy még egy magas önkormányzati t ámogatási arány esetén is - a példánknál maradva: 41,5 százalék - az iskola legszűkösebb működése is alig biztosítható. De mint tudjuk, az önkormányzatok kasszái is különbözőek, és így a lehetőségeik is. Tehát megállapítható, hogy a törvényi előírások és a lapdokumentumok alapján működő iskolák normatív finanszírozása messze elmarad a közoktatás más intézménytípusaitól, különösen, ha figyelembe vesszük a törvényben előírt tantervi követelményeket is. A minőségi művészeti oktatás eredményessége nagy részben a feltételeken is múlik. A normatív támogatás nem ad lehetőséget arra, hogy a feltételek javuljanak, sőt már szinten tartás sem valósítható meg. A központi költségvetésből juttatott forrás alig fedezi a pedagógusok és a technikai dolgozók bérét. Ebből követ kezően sok település arra kényszerül, hogy a megyének adja át az intézményt. Ez csak látszatmegoldás, hiszen így látszólag a település szabadul meg a problémától, de az intézmény működésében nem történik változás, hiszen a megye sem rendelkezik semmilyen p luszforrással. A művészeti iskolák, amelyeknél szinte minden költségvetési támogatást elvisznek a bérek, fejlesztésre nem tudnak pénzt fordítani. Például a hangszeres oktatáshoz eszközök szükségesek. A hangszerpark nagyon elhasználódott, elöregedett, szüks ég lenne felújításra, újabb beszerzésekre. Erre
