Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - A nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
6136 Csupán arról van sz ó, hogy a szervezeti felépítés, a kuratóriumi tagok jelölési, illetve kinevezési gyakorlata miatt ők nincsenek abban a helyzetben, hogy pályázatok elbírálásánál országos vagy nemzeti érdekeket is figyelembe vegyenek. A probléma megoldására két lehetőség ny ílik. Az egyik: a központi csúcskuratórium feladatává kell tenni a nemzeti érdek érvényesítését. Ehhez természetesen ki kell szélesíteni jogkörét, így az egyes szakkollégiumok döntései indokolt felülbírálatát is biztosítva. A másik: a szakmai kollégiumok d öntéshozatalába be kell építeni a nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségét. A MIÉP mindkét megoldást elfogadhatónak tartja, sőt a kettő kombinációja tűnik számunkra a legszerencsésebbnek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a szakmai egyesületek által jel ölt kurátorok személyének kiválasztásakor törekedni kell a világnézeti és szakmai koncepcionális álláspontok egyensúlyára. Jelen elkedvetlenítő, súlyos aránytalanságok egyik fő oka, hogy például száz alkotó létrehoz 1020 vagy akár 50 egyesületet, és így m egsokszorozott szavazati lehetőségeiket hasznosítva tagjaikat juttatják be a kuratóriumokba. Valójában könnyű lenne tisztázni a választásra jogosult szervezetek tagságában rejlő átfedéseket és így csökkenteni az egyoldalúság káros következményét. A miniszt érium által delegált szakemberek koncepcionális felfogása is jól ismert, hiszen éppen korábbi munkásságuk alapján választják ki őket. Tehát az esélyegyenlőség fokozására irányuló javaslatunk megvalósításának nem látjuk akadályát. A nemzeti érdek mibenlétén ek meghatározása és érvényesítése az élet más területein, így például a gazdaságban vagy a honvédelemben, az oktatásban, illetve az országimázs kialakításában is államilag meghatározott és ellenőrzött módon történik. A kulturális életben sem bízhatjuk a ne mzeti érdek mibenlétének definiálását egyes önérdekű szakmai csoportokra.
