Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. november 7 (170. szám) - Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Élnek vagy visszaélnek a megkülönböztető jelzéssel?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ):

5903 visszaélnek a megkülönböztető

jelzéssel?" címmel ELNÖK (dr. Áder János)

: Dr. Világosi Gábor, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván

feltenni a belügyminiszternek. Képviselő urat illeti a szó. DR. VILÁGOS

I GÁBOR (SZDSZ)

: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A megkülönböztető és

figyelmeztető jelzés szabályairól egészen 1996 májusáig

gyakorlatilag az Antallkormány által hozott rendelkezés volt

hatályban. Ez a szabályozás tág teret adott a megkülönböztetett

jel

zések használatára, és tekintettel arra, hogy a józan

önkorlátozásnak sem lehettünk tanúi, szükségessé vált egy új

jogszabály megalkotása. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni,

hogy nemcsak a politikai, hanem a gazdasági élet szereplői

közül is nagyon sokan h

asználtak kék fényjelzést és szirénát. Az 1996os BMrendelet leszögezi, hogy a megkülönböztető

jelzést adó készülékek felszerelése csak a közérdekből üzemben

tartott gépjárművekre engedélyezhető. Közérdekből történő

üzemben tartási cél az emberi életet, a testi épséget, az

egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet

közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, a kármentés, a

közbiztonság, a nemzetbiztonság és a belső rend védelme. Egyrészt a szabályozás részletes és a korábbinál jóval

szigorúbb volta

, másrészt pedig az akkori politikusok önkéntes

jogkorlátozása következtében nagymértékben csökkent a

megkülönböztető jelzést használók száma. A rendelet

hatálybalépésekor tömegesen kerültek bevonásra a kék lámpák,

és csak elvétve, valóban indokolt esetben került kiadásra új

engedély. Mondhatni, normalizálódtak a viszonyok.