Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 20 (167. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
5295 önkormányzatok 3,6 százalékos reálpozíciójavulást értek el az önkormányzati támogatás plusz szja együttes összege tekintetében. 1999ben 13,2 százalékot javult a központi költségvetési szervek támogatása reálértékben, s mint már jeleztem, 1,2 százalékot romlott az önkormányzati szféráé. 2000ben 5,7 a várható javulás a központi közigazgatási szerveknél, mínusz 3,3 az önkormányzati szféránál. 2001ben 10 százalékos növekmény várható reálértékben a központi költségvetési szerveknél, 8,5 az önkormányzatoknál , amennyiben reálisnak tartom az inflációs előrejelzést; de ha a 8 százalékot veszem alapul a jövő évi infláció meghatározásakor, akkor viszont ez a 8,5 százalék 5,8 százalékra esik vissza. Jauernik István képviselőtársam már részletesen beszélt arról, hog y a GFSrendszerben számított bevételek hányada hogyan alakul a hozzáadott értéken belül. Elmondta az adatokat is, ezeket most nem ismételném meg. Azonban utalnék arra, hogy a GFSrendszerben számított bevételek nominálértékben 2001ben 10,4, 2002ben 6,4 százalékkal növekednek. Reálértékben ez a növekedés a kormány inflációs előrejelzése esetén 4,2, illetve 1,4 százalék, 8 százalékos infláció számbavételével viszont 2,3 százalékos a növekedés 2001ben, ám mínusz 0,5 százalék 2002ben. Ezek az adatok ellenő rizhetők, döntően az Állami Számvevőszék általam már említett 3. füzete 1. számú mellékletéből, illetőleg a nagy költségvetési dokumentumokból származnak. Azt is meg kell jegyeznem, ilyen körülmények között az önkormányzatok joggal vetik fel, hogy miért ne m részesülnek nagyobb mértékben a megtermelt többletből, miért kell ilyen körülmények között is például a dologi automatizmust nullának tervezni, de mondhatnék más példákat is. Röviden kitérnék arra is, hogy milyen az önkormányzatok forrásszerkezete. Egyér telműen látni lehet, hogy a vállalkozó
