Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. október 20 (167. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - POZSGAI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):

5221 Azt hiszem, a számokat még tovább lehet sorolni, és kell is,

hiszen 2001ben kamatkiadásként 725,9 milliárd forint,

2002ben pe

dig 713,4 milliárd forint fogja nyomni a

költségvetést. Még egyszer mondom: társadalombiztosítási és

jóléti kiadásokra 715, illetve 805 milliárd forint fordítódhat.

Tehát ez azt jelenti, hogy csak kamatfizetésre tulajdonképpen a

teljes társadalombiztosítás

t kifizetjük egy év alatt. Azt hiszem,

ezek óriási számok, és mindenképpen meghatározzák azt a

lehetőséget, amit egyegy évben a kormány tud és bír tenni. Ezt az államadósságot természetesen folyamatosan kezelni

kell. Amint említettem, ez két részből tevőd

ik össze, egyrészt a

forintadósságból, másrészt pedig a devizaadósságból. A

kormányzatnak folyamatosan biztosítania kell azokat a

forrásokat, amelyekkel ezt a kötelezettséget teljesíteni kell.

Ennek apropóján forintfinanszírozásban három lehetősége áll

fen

n a mindenkori kormányzatnak: egyrészt a hosszabb lejáratú

papírok esetében állampapírt, államkötvényt bocsáthat ki.

Jelenleg itt az a megoldás szerepel, hogy 2, 3, 5 és 10 éves, fix

kamatozású állampapírok kerülnek kibocsátásra; illetve '99től

egy ötéves

, változó kamatozású államkötvény is kibocsátásra

került. Ez 2001ben és 2002ben is így lesz, ami azt hiszem, a

forintadósság nagyobb részét mindenképpen jól fogja fedezni. Természetesen szükség van lakossági források bevonására

is. A mindenkori kormányza

t nyilvánvalóan tisztában van azzal,

hogy életbe léphet a crowding outeffektus, tehát a kiszorítás

hatása, ezért nagyon óvatosan kell fellépni a hitelpiacon.

Mindezek mellett azért azt el kell mondani, hogy a kincstári

takarékjegyekkel az egykétéves fina

nszírozási igényt is jól lehet

kezelni. Természetesen emellett a likviditási gondok kezelésére

diszkontkincstárjegyek is kibocsátásra fognak kerülni. Ezek természetesen nem önmagukban való dolgok. Nagyon

fontos látnunk, hogy lennie kell egy olyan célnak,

hogy az