Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARTHA LÁSZLÓ (Fidesz):
4738 egészségben élhessenek, és mivel jó gazdaság van, több az egészségügyre fordítható pénz. (13.40) És leh et megoldás az, amit hallunk ellenzéki padsorokból, hogy több pénzt kell fordítani az egészségügyre. Ebben a pontban én személy szerint nem is vitatkozom az ellenzékkel; igen, több pénzre van szüksége az egészségügynek. Az, hogy ezt a több pénzt hogyan tal áljuk meg, milyen csatornákon juttatjuk el és hogy pontosan hova juttatjuk el, már nagy valószínűséggel a viták kereszttüzében áll. Az én megítélésem szerint Magyarországon jelen pillanatban két fontos reformra van szükség az egészségügyben. Az egyik maga a szerkezeti reform, ami az ellátórendszert érintheti, a másik pedig a finanszírozási reform. A szerkezeti reformról hadd mondjak önöknek néhány gondolatot. Itt fölmerülhet az a probléma, hogy ha szerkezetet alakítunk át - itt megint csak források vannak , ezt milyen módon tegyük. Az én megítélésem szerint lehet egy olyan belső átalakítást végezni az egészségügyön, amely azt a struktúrát, amely most található az országban, egy hatékonyabb struktúrává alakítja át. Azon lehet vitatkozni, hogy valóban fekvőbe tegcentrikuse a magyar egészségügy. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi pénzt kellene pluszban fordítani az alapellátásra ahhoz, hogy a betegek kiáramlása meginduljon ebbe a szektorba, de az biztos, hogy ha az európai normákat elfogadjuk magunknak példána k, akkor azt láthatjuk, hogy az ellátások egy lényegesen nagyobb hányada tevődik át az alapellátásra, ahol ebben a megfogalmazásban a járóbetegszakellátást is értem. Ez egy belső átalakítást igényel, belső források átcsoportosítását igényli.
