Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Dr. Gidai Erzsébet (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Mennyi lesz a tényleges infláció 2000-ben?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
426 százal ékkal, sorolhatnánk még a más, alapvető fogyasztáshoz tartozó jelentős árszínvonalváltozást, akkor a várható fogyasztói árindex, az ennek alapján számított inflációs ráta 12 és 14 százalékos. Ha nem vesszük figyelembe, márpedig a KSH sem veszi figyelembe az egyéb tényezőket, ami nagyon jelentős és önök sem a számításaiknál, ami hiányos, márpedig ha kiegészítjük ezt a lakások vásárlási árának ugrásszerű emelkedésével, és kiegészítjük az építőanyagok fogyasztói árának egy olyan jelentős növekedésével, ami ma jdnem a 30 százalékot is eléri, akkor ezzel a piaccal is kiegészítve a számított inflációs ráta a 1416 százalék közötti nagyságot is kiteszi. Ezért a KSHban 9,5 százalékos a jelenlegi 7 hónapos fogyasztói árszínvonalváltozás. Kérdezem tehát a miniszter urat, hogy mennyi lesz a tényleges várható inflációs ráta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és ezt hogyan számítják ki. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre a pénzü gyminiszter úr válaszol. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úrhölgy! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnos azt tudom mondani röviden, hogy én sem látok a jövőbe. A tény valóban az első hét hónapban 9,5 százalékos átlagos inflációt mu tat. Ez magasabb, mint amit a kormány korábban várt. Magasabb alapvetően négy ok miatt: Az olajárak tartósan 30 dollár fölött alakulnak a világpiacon, s az import energia ára nagymértékben növeli a magyarországi inflációt is. Magasabb részben az euró gyeng esége miatt, az euró a dollárhoz képest legalább 15 százalékot romlott egy év alatt, s Magyarország külkereskedelme döntően euróban van, de a
