Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP):
3006 újságíró, riporter, egyéb televíziós és rádiós kerekasztalbeszélgető ellen lehetett volna ezzel az ürüggyel büntetőeljárást kezdeményezni. Szerencsére nem került sor erre, mivel az igazságszolgáltatás visszafogottan viszonyult ennek a törvényhelynek az alkalmazásához. A visszaélés lehetősége azonban mindig fennállott, és arra is volt példa, hogy a rémhírterjesztéssel kapcsolatos visszaélésekre mégis kísérletet tettek. Ennek egyik legismertebb esete az előző szociálliberális kormány idején történt a ki bontakozó bankbotrány, a Postabankbotrány - néven nevezve - kezdetekor. A Postabank ekkor erőszakolt ki rémhírterjesztés bűncselekménye miatt büntetőeljárást egy alacsony beosztású banktisztviselő ellen; ezt megfélemlítő céllal tette. És mi történt, amiko r kiderült és kitudódott a 150 milliárd forint hiány, amit a szociálliberális bankkurzus előidézett és a Postabank akkori elnökvezérigazgatója fontosnak érezte? Külföldre utazott és távozott. Hát ez rémhírterjesztési ügy. És mi történt? Szép csendben kimú lt. Ezekre kell vigyáznunk. Megmaradt azonban a tapasztalat, hogy azok a régi ösztönök, amelyek még a pártállami időkből erednek, nem múltak ki teljesen a politikai utódokból, és nem mindig tudnak ellenállni a lehetőség csábító kísértésének. Erre tekintett el a törvényi lehetőségét kell megszüntetni az ilyen jellegű visszaéléseknek. Erre irányul a most tárgyalt törvénytervezetnek az a javaslata, amely újrafogalmazza a rémhírterjesztés törvényi tényállásának meghatározását és fogalmi elemeit. A tervezet elfog adása esetén szűkül a törvényhely alkalmazhatósága, mivel azt csak közveszély színhelyén lehet majd elkövetni. Ezzel a szűkítéssel a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportja szakmailag és politikailag is egyet tud érteni.