Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2985 érdekek megóvására hatékony eszközöket biztosítson. Ezen eszközök sorában a büntetőjogi szankciók mellett más típusú szabálysértési, közigazgatási, polgári jogi szankciókra is szükség van. Már utaltam rá, hogy a sportrendezvények biztonságának ált alános kérdéseivel a sportról szóló T/2989. számú törvényjavaslat foglalkozik. A kormány már 1998 szeptembere óta foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy vajon a magyar büntetőjogi szabályok elegendő fellépési lehetőséget biztosítanake a hatóságok számára a sportrendezvények rendjét megzavaró, biztonságát veszélyeztető és az utóbbi években sajnálatosan egyre inkább durvábbá váló rendbontásokkal szemben. Megállapíthatjuk, hogy a Btk. hatályos rendelkezései a külföldi, például angol szabályozással egybevetve ma is tartalmazzák azokat az elkövetési magatartásokat, melyek a leggyakrabban előfordulnak, illetve amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik. Itt megemlíthetnénk a garázdaságot, a testi sértést, a rongálást, a becsületsértést, a közösség elleni izgatást, a hi vatalos személy elleni erőszakot, a veszélyes fenyegetés szabálysértését és így tovább. A gyakorlati tapasztalatok szerint a sporthuliganizmus gyűjtőnévvel illetett jogsértő magatartások rendvédelmi, közbiztonsági szempontból két jól körülhatárolható csopo rtra oszthatók. Az ilyen magatartásoknak csak az egyik része zajlik le a stadionokban a mérkőzések alatt, a bűncselekmények másik nagy csoportja a mérkőzések előtt, illetve a mérkőzések után közterületen elkövetett, személy elleni erőszakos bűncselekmények , továbbá hivatalos személyek ellen csoportosan elkövetett erőszakos cselekmények. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a sportesemény helyszínén, illetve a sporteseménnyel összefüggésben történő elkövetések többlet tényállási elemként, egyfajta minősíte tt esetként történő meghatározása nem járna többlet visszatartó erővel, a Btk.
