Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2986 jelenleg meglévő tényállásai és ezek büntetési tételei az ilyen cselekmények tárgyi súlyára figyelemmel helyesnek tűnnek. A törvényjavaslat előkészítése során felmérés készült a rról, hogy az 1998. és '99. évben hány büntetőeljárás indult a sporteseményeken, rendezvényeken, illetve a rendezvényekkel összefüggésben a sportlétesítmények környékén, a rendezvény előtt, illetve után, amelyekből egy reális képet kaphatunk. Engedjék meg, hogy néhány számot ismertessek ebből a felmérésből! Az elmúlt két évben a sportlétesítményekben elkövetett és ismertté vált összes bűncselekmény 93,3 százaléka vagyon elleni bűncselekmény volt, ezen belül a lopások aránya az összes elkövetett cselekményhe z képest 87,3 százalék. Személy elleni erőszakkal járó bűncselekmény az összes cselekményeknek mindössze 1 százaléka, a dolog elleni erőszakkal elkövetett bűncselekmények aránya pedig 36,2 százalék. (10.00) Az összes ismertté vált bűncselekmény közül az er őszakos bűncselekmények aránya tehát 42 százalék volt, és a cselekmények tetemes része, majdnem 25 százaléka, betöréses lopás. E statisztika világosan mutatja, hogy egyes feltételezésekkel ellentétben 1998ban és '99ben egyáltalán nem vált ismertté sportl étesítményben elkövetett testi sértés, kényszerítés, nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, közlekedésbiztonság elleni bűntett, közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek használata és más hasonló b űncselekmény. E tények ismeretében döntöttünk úgy, hogy a meglévő büntető tényállások új, minősített esetekkel történő kiegészítése nem indokolt. Ugyanakkor van olyan védendő jogi tárgy, amelynek védelme érdekében a Btk. módosítása mégis szükséges.
