Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
255 humanista orvoslás jogi s zabályait. A beteg az egészségügyi törvény értelmében immár nem kiszolgáltatott fél, aki vakon reménykedik a jószerencsében, hanem aktív részese a gyógyítás folyamatának. Orvosától megkapja vagy meg kell hogy kapja a szükséges tájékoztatást ahhoz, hogy mag a döntsön a gyógykezelését érintő kérdésekben. A tájékozott beleegyezés bevezetése megnövelte a beteg együttműködési készségét orvosával, hiszen minél tájékozottabb a beteg a gyógykezelését érintő kérdésekben, annál nagyobb valószínűséggel áll kö zelebb értékrendjéhez a választott beavatkozási forma, és könnyebben fogadja el a javasolt terápiás eljárásokat. Az új egészségügyi törvényből, a bevezetett betegjogi szakaszokból datálódik a betegjogi képviselő intézményének bevezetése is, amely segíti a betegeket vitás kérdéseik megválaszolásában, illetve a gyógyítás folyamata során felmerült problémáik gyors tisztázásában. A jogosultságok és szabályok egyértelmű rögzítése nemcsak áttekinthetőbbé teszi - méghozzá mindkét fél számára - az orvosbeteg viszo nyt, de számos konfliktust is megelőzhet, és leegyszerűsíti a vitás kérdések megoldását. Az új egészségügyi törvényben lefektetett jogok, kötelességek egy új iparágat, üzletágat indítottak el nálunk is, hasonlóan a világ számos országához, ez pedig a szolg áltatók ellen indított peres eljárások, a betegek által, ügyvédi irodák által indított kártérítési perek lavinája. Ennek megoldását a világon mindenütt igyekeznek megtalálni. Hollandiában például nevetségesen alacsony összegben állapították meg a kártéríté si per kapcsán megnyerhető összeget, ezért ott nem érdemes perelni. Ezzel ellentétes Amerikában a milliós kártérítési összegekért indított perek egyre növekvő száma. Nálunk is már ügyvédi irodák szakosodtak az úgynevezett műhibaperekre.
