Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
256 Goethe szerint, amí g az ember törekszik valamire, nem kerülheti el a tévedéseket. A feszített orvosi munkatempó mellett elkerülhetetlenül becsúszhatnak olyan hibák, tévedések, melyek akár az adott esetben végzetesek is lehetnek, de a szolgáltató és a beteg között bármilyen m ás esetben is keletkezhet vitás kérdés. Ennek megoldására szolgáltak eddig az indított perek, ahol a legtöbb esetben nem vagyoni kártérítésért folytak a perek, vagy a büntetőfelelősség megállapítása volt a per tárgya. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV . törvény 34. §a a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között fennálló jogviták peren kívüli rendezésére egy sajátos jogintézmény, eljárás bevezetését iktatta törvénybe. Eszerint jogvita esetén a felek kezdeményezhetik annak közvetítő, tanácsadó által történő rendezését. A közvetítői eljárás - külföldön ismert nevén mediáció - hazánkban még alig ismert. Általános törvényi szabályozására még nem került sor, részterületen is ez az első törvényjavaslat. Hasonló eljárást alkalmaznak jelenleg a gyámügyi ese tekben, a gyermekek elhelyezésének megoldásában ma Magyarországon. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közvetítői eljárás hatékony konfliktuskezelési mód. Főleg az Európai Unió szorgalmazza ennek bevezetését az eddig felgyülemlett kedvező tapa sztalatok miatt is. Az Egyesült Államokban már több évtizede minden jogvitára kiterjedően működik a közvetítő közreműködésével történő konfliktusmegoldás lehetősége. Az utóbbi időben Európa országaiban is egyre jobban terjed. A közvetítői eljárás legfontos abb alapeleme, hogy az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget, továbbá a bizalom- és a titoktartási kötelezettség vállalása.
