Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 27 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
2382 Ha nemzetközi összehasonlítást végzünk, akkor bizony nemzetközileg is a költségvetések bevételi szerkezete olyan, hogy 3040 százaléknyi... Törökországban is jobbak ezek az arányok, min t nálunk, a társasági és egyéb profitadók befizetése és a lakossági adóbefizetés - amely magas, de sokkal tisztességesebb arányt alkot, 50 vagy 50 százalék alatt van , amellyel valójában a lakosságnak, a végső fogyasztónak, a legnagyobb adófizető körnek, a családoknak, a háztartásoknak életteret biztosítanak. Magyarországon ez nagyon régóta egy súlyos kérdést jelent. Valójában a legnagyobb adóbefizető, tehát a végső fogyasztó a magyar háztartások és a családok, akik valójában eltartják a külföldi tőkebefek tetőket, amely tőkebefektetők kivonják innen a forrásokat. Hiszen az export 70 százaléka a kezükben van, a profit 66 százaléka elhagyja az országot, tehát nem itt fektettek be hosszú távon. Legfőképpen a pénzintézeteknél hasonló a helyzet. Egyszerűen tarth atatlan költségvetési vagy pénzügyi szempontból is egy ilyenfajta aránytalanság konzerválása, mert ennek az az eredménye, hogy a családok fizetőképessége lényegében olyan határhoz érkezett, hogy egyszerűen a közterhek fizetésére, ennek a növelésére nincs t ovább forráslehetőség. Ha a személyi jövedelemadót megnézzük, ez a legnagyobb tétel, mintegy 4,5 százalékkal növekedett most a bevételnél. Kétségtelenül igaz, hogy ez keresetnövekedésből fakadóan jelenik meg, mégis, ha összehasonlítjuk az áfaváltozással - hiszen ott is elsősorban a végső fogyasztónál vagy a humán infrastruktúránál, például egészségügyi vagy más területen jelennek meg mint végső fogyasztóknál ezek a terhek , akkor nagyon érdekes, hogy bár csökkenés volt valamelyest, néhány százalékkal, mind enekelőtt azért, mert az inflációcsökkenés ellenére a fogyasztás csökkent. Tehát ez azt is tükrözi, hogy a
