Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Kik a nyertesei a kormány minimálbér-emelésének?" címmel - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1903 Köszönöm szépen képviselő asszony. Képviselő asszony interpellációjára Varga Mihály pénzügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Őszintén remélem, hogy az ön interpellációját nem a minimálbérrel szembeni, minimálbér emelésével szembeni szándék vezette, hanem valóba n azok a tisztázandó szakmai problémák, amelyekről itt az előbb szólt. Mint ahogy képviselő asszony is említette, a kötelező legkisebb munkabér, vagy röviden a minimálbér aránya a bruttó átlagkeresethez képest 1991 és 1998 között folyamatosan csökkent. 199 1ben ez az arány 37,4 százalékos volt, 1998ban 28,8 százalék. Majd az utóbbi két évben lassú arányjavulás tapasztalható, 1999ben 29,1 százalék volt, ami ez évre várhatóan 29,6 százalékra emelkedik. A kormány által javasolt 40 000 forintos minimálbér 42, 3 százalékos arányt jelentene 2001ben. A 2002. évi 50 000 forintos javaslat elfogadása esetén az arány 48,8 százalékra növekedne, amely már megközelíthetné az Európai Unió tagországaiban jellemző 5060 százalékos arányt. Azt gondolom tehát, hogy a minimál bér emelésével a kormány az elmúlt években komolyan foglalkozott. A képviselő asszony interpellációjában tényként kezeli, hogy a minimálbér emeléséből befolyt költségvetési többlet fedezi a társadalombiztosítási járulékok csökkentésének forrásait, és ezált al a makroszintű költségvetési egyensúly biztosított. Ezzel szemben a minimálbéremelés várható hatásairól készült számítások szerint a tervezett 3 százalékos társadalombiztosítási járulékcsökkentés makroszinten fedezi a minimálbéremelésből származó többl etköltséget. A többletköltség a kötelező alapbéremelésből, az alapbérhez
