Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. szeptember 26 (159. szám) - Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Kik a nyertesei a kormány minimálbér-emelésének?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):

1904 kötődő pótlékemelésekből és ezek járulékaiból tevődik össze. A

költségvetési egyensúly tehát nem biztosított, hanem a

nettókeresetemelés mértékének megfelelő összeggel a

költségvetés pozíciója romlik, tehát többletkiadást jelent az

államháztartás számára. A javasolt minimálbéremelés hatása ágazati és területi

bontásban természetesen eltérő képet mutat, de a kormány

javaslatának célja pontosan az, hogy a jelenleg tapasztalható

jelentő

s bérkülönbségek mérséklődjenek, aminek eléréséhez,

mint az önök előtt is ismert, jelentős fejlesztési forrásokat nyújt

a költségvetés. A kétéves költségvetés tervezésénél számolunk a

közszférában a megemelt minimálbér forrásszükségletével. Kérem a válaszo

m szíves elfogadását.

(Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin)

: Köszönöm szépen államtitkár úr. Megkérdezem Juhászné

Lévai Katalin képviselő asszonyt, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Képviselő asszony! DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI K

ATALIN (MSZP)

: Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdésemre adott válaszai nem

tudták eloszlatni azt az aggályomat, amit pontosan a Gazdasági

Minisztérium háttéranyagára hivatkozva a következőkben

mondanék el: A mezőgazdaság, a textilipar, a szolgáltatás és a

köl

tségvetési szférában a minimálbéremelés a

foglalkoztatottaknak 40 százalékát érinti. A többletköltségeket a

kis- és a középvállalkozók nem tudják átvállalni. Reális tehát a

veszélye annak, hogy a hátrányos helyzetű keleti és déli

régiókban növekedni fog a munkanélküliség, a fekete és a

szürke foglalkoztatás, sőt ágazatok tűnhetnek majd el. Tény,

hogy a már 2001ben jelentkező 19 000 forintos