Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
400 megtámadók fellebbezésének helyt adtak. Az eljárás nincs összhangban az egységes jogalkalmazás elvével." Ezen túlmenő en az az egy oldal, ami a halasztott vámfizetés ügyéről szól, teljes és nyílt elmarasztalása a VPOP tevékenységének, amely nem élt a törvény adta lehetőségekkel, nem alkalmazta a törvényt, hanem rosszul alkalmazta. Öt megfogalmazásban kritizálja az Állami Számvevőszék a VPOP tevékenységét ebben az ügyben. Tehát nagyon furcsa, hogy itt most a mai nap már ismételten legalább ötödször halljuk, hogy micsoda fantasztikus intézkedést tett volna a VPOP vezetője, amiben megakadályozták. A törvények működtek, a törv ények alkalmazása azonban bizonyos hiányosságokat látott. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Végül megadom a szót Nagy Sándor képviselő úrnak, aki zárszavában válaszolni kíván az elhangzottakra, maximum 15 perces időke retben. DR. NAGY SÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy ez a mai nap sok tanulsággal szolgált; beleértve az általam pozitívnak tartott, és beleértve az általam súlyosan negatívnak tartott vonásokat is. Me rt mindenképp közelebb vitte azokat a nézőket és hallgatókat ezen ügy hátterének megértéséhez, amire valószínűleg választ vártak a mai naptól. Egyben biztos vagyok: éppen ezért volt értelme a mai ülésnapot kezdeményezni. Ezt mondom azoknak is, akik súlyosa n ellenezték vagy csak éppen aggályoskodtak efelől, hiszen először kapott az ország nyilvánossága egy időrendbe, tartalmilag pontokba szedett tételes tájékoztatást a legfőbb ügyész úrtól, beleértve a legújabb fejleményeket is. Úgy gondolom - persze van, ak i lehet más véleményen is , hogy ez már önmagában is megérdemli azt a figyelmet, ami az Országgyűlés ülését övezheti, hiszen nem akármilyen ügyről van szó. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a legfőbb ügyész úr azokra a részletekre nem reagált, amiket a mi határ ozati javaslatunk tartalmaz, pedig legalább olyan fontosnak tartom. Ugyanis nemcsak az ügyben felmerült személyekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatását tartjuk mi lényegesnek, hanem mindazoknak a környezeti elemeknek - ha úgy tetszik, az érintetteknek - tételezhető állami szervezeteknek a tevékenységét is, amelyek kapcsolatba hozhatók vagy valakik kapcsolatba hozták az olajügyekkel. Mivel a legfőbb ügyész úr nem tiltakozott azon feltételezésemmel kapcsolatban, hogy talán neki is fontos, hogy az Országgyű lés támogatását tudhassa a tevékenysége mögött, úgy veszem, hogy egyetért ezzel, és erre mondom azt én, amit reggel is mondtam, hogy ez önmagában is megéri, hogy a Magyar Országgyűlés kinyilvánítsa ebben a támogatását. Azt gondolom, a vita igazolta, hogy s okan vannak a Magyar Országgyűlésben, akik tiszta vizet akarnak önteni a pohárba, és a valódi bűnözőkről úgy gondolják, hogy nem maradhat el a méltó büntetésük, de úgy gondolják, hogy az alaptalan, aljas rágalmak terjesztőit sem lehet szó nélkül hagyni. Va nnak, akik komolyan gondolják - engem erről a mai nap meggyőzött , hogy függetlenül a párthovatartozástól létezhetnek olyan általános nemzeti érdekek, amelyek fontosabbak és előbbrevalók, mint a rövid távú, vélt vagy valós politikai előnyök. Az is nyilván való, hogy a Szocialista Párt alapvetően érdekelt az olajügyek tisztázásában, és kifejezte bizalmát az igazságszolgáltatás iránt. Ezt azért hangsúlyozom nyomatékkal - lehet, hogy furcsa lesz, amit mondok , mert egyébként igazán nincs is más esélyünk. A mi pártunk és a megvádolt személyek csak egy elfogulatlan, független igazságszolgáltatásban bízhatnak, mert az a hang, ami néhány képviselő részéről uralkodott, az a politikai alapon álló vádaskodás, az a politikai csatározássá züllesztett megközelítése
