Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
33 köztisztviselők és közalkalmazottak javadalmazásától. Az Egyesült Államok és más NATOországok példája bizonyítja, milyen illetményarányok mellett lehet biztosítani a polgári életben is versenyképes, fiatalokból verbuvált szerző déses állományt. Megfelelő és vonzó szerződéses illetményrendszerrel lehet csak biztosítani, hogy a mai gyakorlattól eltérően ne rövid időt töltsenek a hadseregben, hanem a törvény által biztosított felső korhatárig szolgáljanak, a honvédség számára rentáb ilissá téve e szolgálati viszonyt. A kedvező lehetőséget a katonák munkafeltételeinek oly mértékű javításával lehet csak megvalósítani, amit a ma szolgálók még talán elképzelni sem tudnak. Tisztelt Ház! Ha megvalósulna a tíz év vagy az azt is meghaladó sze rződéses viszony, akkor a Magyar Honvédség az egyes sorványokból, azaz évfolyamokból 18 ezer fős szerződéses állománnyal számolva, évi maximálisan 2 ezer főt igényelne. Az egyes évfolyamok fennmaradó részéről is gondoskodni kell, hisz elképzelhetetlen szám unkra, hogy a haza védelmét az egyes évfolyamokból csupán néhány fiatal vállalja, a több pedig élvezi szolgáltatásaikat. Úgy gondoljuk, hogy a fennmaradó részt később kialakítandó alapkiképzésben részesítenék, és a már említett negyedik elem, a nemzetőrség keretében terület- és polgári védelmi feladatokra készítenék fel. Az elmúlt két évben az elemi csapások széles skáláját voltunk kénytelenek elszenvedni. Az árvizek, a felhőszakadást követő hegyvidéki árhullámok, a földgázkitörés, a belvizek után a pünkösd i ünnepek alatt a tűzvésszel is meg kellett ismerkednünk. A katasztrófák több száz milliárdos kártétele mellett volt egy igen pozitív jelenség, mégpedig az, hogy a lakosság mindent megtesz, korábban fel nem tételezett módon, összefogva építi a védekezéshez szükséges gátakat, árkokat, védelmi műveket vagy ami éppen szükséges. A hatalmas elszántságot célszerű volna szervezett keretek között felhasználni. Az államnak éppen szervező lehetőségei miatt kell fellépnie a katasztrófák megelőzése érdekében: gátakat k ell építenie, vízelvezető árkok kialakítására kell késztetnie az önkormányzatokat, a földtulajdonosokat, és - katonai terminológia szerint - élő erőt kell biztosítani olyan esetekben, amikor a profi szervezetek, például a vízügy ereje már nem elégséges. Ed dig, ha veszély volt, kirendeltük a honvédséget, de a hivatásos haderőnek nem fő feladata az ilyen jellegű tevékenység. Ezért létre kell hozni egy jól szervezett, megfelelő technikai erőkkel felszerelt, gyorsan mozgósítható erőt, amely képes ellátni a kata sztrófamegelőzést, ha szükséges, a katasztrófaelhárítást és a katasztrófa okozta károk felszámolását, amely helyi erőkből áll és amely a saját vagyonát, szerettei életét védi. Természetesen ezen elképzelések megvalósításához is pénzre van szükség. Ezért fo galmaz a honvédség átalakításáról szóló határozattervezet úgy, hogy a nemzetőrség szervezésének lehetőségét meg kell vizsgálni 2010ig, a tervezhető jövőig. A szervezet teljes kiépítése fokozatosan, a veszélyeztetettségi arányokat és a finanszírozhatóságot figyelembe véve történne meg. Tisztelt Országgyűlés! A mai fiatalság állapotát elemezve talán a legszembetűnőbb jelenség a szinte évről évre növekvő számú, katonai szolgálatra alkalmatlan sorköteles. Ez a jelenség minden szempontból riasztó. Ma már nem ré mképet fest az a személy, aki pár évtized múlva 6 milliós magyarságról beszél, ha ez a tendencia marad. Ebben a folyamatban szerepet játszik a növekvő alkalmatlanok száma is - persze sok más, most nem említett és a téma szempontjából nem annyira fontos tén yező mellett. Nem szabad túlértékelni, de más, nálunk gazdagabb országokban is az életszínvonal emelkedésének egyik jellemzője volt az ilyen jellegű folyamat, amit kompenzált később, az életnívó jelentős emelkedése után, hogy az emberek kezdték értékelni a z egészséget, és erre egyre több anyagi lehetőségük volt. A sportolásra, a testkultúrára többet áldoztak, ami ugrásszerű javulást okozott a katonai szolgálatra alkalmasok számának a növekedésében. Szerény számításaink szerint e folyamat 2010 körül jelentke zhet hazánkban, ami együtt jár azzal, hogy nem lesz sikk szolgálatra alkalmatlannak minősíttetnie magát senkinek. Elképzeléseinket összefoglalva: jól finanszírozható honvédség és anyagi lehetőségeinknek megfelelő, a legveszélyeztetettebb területeken katasz trófavédelmi feladatot is ellátni képes,
