Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
94 alapelveknek, még ha a gyakorlatban nem is alkalmazzák ezt, papíron is úgy kell a dolgot alakítani, hogy ez megf eleljen. Nos, tehát ez lett volna a másik, amihez hozzá kívántam szólni, és végül hadd jelezzem, hogy technikailag mind a két szabályt jól kivitelezettnek találom, és a Független Kisgazdapárt nevében biztosítom a kormányzatot, hogy szavazatunkkal támogatni fogjuk és el fogjuk fogadni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Fenyvessy Zoltán úr, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvénytervezet elfogadása esetén egy technikai jellegű és kiegészítő jellegű jogszabály lenne. A javaslat egyik elemének előterjesztésére az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata, a 35/1999. számú ABhatár ozat következtében kerül sor. Az 1999. február 28áig hatályos Btk. lehetőséget adott ugyanis arra, hogy aki csekély mértékű kábítószerrel követte el a bűncselekményt, gyorsan beiratkozhatott egy kábítószerfüggőséget megelőző gyógyító kezelésre, és az els őfokú ítélet meghozataláig igazolást tudott szerezni az elkövető arról, hogy hat hónapig ilyen kezelésben részesült. Ezáltal az akkori Btk. 282/A. §a szerint egy speciális, büntethetőséget megszüntető okot produkált, és elkerülhette a büntetőjogi elmarasz talást. Az 1999. március 1jétől hatályos Btk. 282. § (6) bekezdése szerint ez a kedvezmény csak kábítószerfüggő személy esetén alkalmazható, ha az elkövető kábítószerfüggőséget gyógyító kezelésnek veti magát alá. Kábítószerfüggő személy esetén egyébként tényleg szükség van kezelésre, hiszen önerőből nehéz kitörni ebből a függőségi viszonyból. Ebből viszont az következik, hogy aki nem kábítószerfüggő elkövető, ott a bűnmegelőzés szerepét a büntetőjogi elmarasztalás veszi át. Természetesen joga van a kábító szerfüggőséget megelőző kezelésen részt venni, amit a bíróság esetleg a javára értékel a büntetéskiszabás mértékének meghatározásakor. A Btk. módosítása maga után vonta a büntetőeljárásról szóló, 1973. évi I. törvény módosítását is, hiszen a törvény 137. § (2) bekezdése szerint az eljárást egy évre kötelezően fel kellett függeszteni, ha a sértett vállalta a kezelést. Ha a nyomozó hatóság az eljárást nem függesztette fel, akkor a Be. 169. § (5) bekezdése szerint a bíróság is felfüggeszthette ezt, ha a terhe lt a bírósági szakaszban vállalta a kezelést. A tavalyi év február 28áig hatályos eljárási szabálynak úgy történt meg a módosítása, hogy az eljárás felfüggesztésére csak gyógyító kezelés vállalása esetén legyen lehetőség kábítószerfüggő személy esetén. Az Alkotmánybíróság azonban a hivatkozott határozatában észlelte annak a generális szabálynak a sérülését, amelyet a Btk. 2. §a fogalmaz meg. Eszerint a bűncselekményt az elkövetésekor hatályos szabályok szerint kell elbírálni. Ezért az 1999. március 1je e lőtt csekély mértékű kábítószer vonatkozásában elkövetett cselekmény esetén a javaslat szerint alkalmazni kell a korábbi, enyhébb jogszabályi rendelkezéseket. (21.00) A törvénytervezetnek ezt az okfejtését a MIÉP képviselőcsoportja elfogadja. Szerencsére a z Alkotmánybíróság nem rendelte el a már lezárt ügyek felülvizsgálatát, ezért az igazságszolgáltatásnak nem jelent nagyobb többletterhet a hivatkozott alkotmánybírósági határozat végrehajtása. Ha esetleg a korábbi szabályozás miatt jogsérelem keletkezett, van lehetőség felülvizsgálati eljárásra. A most megalkotandó átmeneti eljárási szabályozás segíti eligazodni a jogalkalmazót.
