Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 3 (125. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
925 Az említett két esetben nézetem szerint túl szigorú a tervezett szabályozás, ugyanakkor van arra is példa, amikor túl elnéző. Ilyen például a b) pont esetén. A területfejlesztési tanácsok munkaszerve zetében dolgozókra érvényes az összeférhetetlenség, ugyanakkor a közhasznú társaságokban dolgozókra nem. Erre is érdemes gondolni a kht.k számának növekedése miatt. A tervezet 2. §ában szabályozza az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének eset eit. A b) pontban foglalt szabályozás megtöri az eddigiekben alkalmazott elvet, amely ahhoz kötötte a mandátum elvesztését, ha a képviselő e minőségével összefüggésben elkövetett bűncselekménye miatt a bíróság őt jogerősen elítélte. Nem igazán érthető enne k a kimaradása a megszűnési okok közül, hiszen a polgármesterek esetén ez az ok fennáll. Ha ez kimarad a szabályozásból, akkor a súlyos bűncselekményt elkövető jelenléte a testületben alkalmas lehet a helyi közélet megzavarására. Az egy másik kérdés, hogy a mandátumvesztés milyen szigorú ítélet kiszabása esetén következhet be. Semmi esetre sem akkor, ha a képviselő büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapítja, csak abban az esetben, ha ezzel együtt súlyosabb büntetésre ítéli. Tisztelt Ház! Az e ddigi gyakorlatban a legkuszább helyzeteket a képviselők lemondásaikkal idézték elő. Számtalan példát ismerhettünk meg, amikor a testületi üléseken elszabadultak az indulatok, az érintett képviselők elhamarkodottan a lemondásukat helyezték kilátásba vagy b e is jelentették, amit aztán másnap meg is bántak. Ilyenkor következtek a vígjátéki elemeket sem nélkülöző magyarázkodások arról, hogy ki mit is mondott és azt hogyan kell érteni. Éppen ezért fontos garanciális szabály lenne az, ha a képviselő a lemondását minden esetben írásban lenne köteles bejelenteni, az önkormányzati képviselő megbízatása pedig akkor szűnne meg, amikor a testületi ülésen a lemondó nyilatkozatát felolvassák vagy bejelentik. Így az a szokásos vita is kiküszöbölhető lenne, hogy mikor érke zett a lemondás és azt mikor iktatták s a többi. Teljesíthetetlen kívánalmat tartalmaz a tervezet 4. § (1) és (2) bekezdése. Aki gyakorló önkormányzati ember, az tudja, a határozatkivonat a jegyzőkönyv alapján készül, a jegyzőkönyv készítése pedig - példáu l a hitelesítés miatt - nem megy egyik pillanatról a másikra, így szinte kizárt, hogy a határozat az ülést követő napon kézbesíthető lesz. Így ez csak egy látszatrendelkezés. Mint ahogy az, persze más okból, a 7. § (2) bekezdése és a 12. §. Jónak ta rtom a képviselői minőséggel összefüggésben megszerzett bizalmas információk felhasználásának tilalmát és azt is, hogy tilos üzleti ügyben a képviselői minőségre hivatkozni. De az kevés, hogy azt a tervezet tiltja - mert mi van, ha megszegik? Semmi, mert n incs szankciója, enélkül pedig a rendelkezés értelmetlen. Ugyancsak értelmetlen a 12. § megfogalmazása az önkormányzati képviselők képzéséről. Maga az igény jogos, de a jelenlegi szabályozás csak kívánalmat fogalmaz meg erről, azt azonban nem mondja meg, h ogy miből, és mi van akkor, ha a képviselőtestület erre nem fordít pénzt. Tisztelt Ház! Reményeink szerint a módosító indítványok nyomán a tervezet valóban alkalmas lesz arra, hogy megoldja az elmúlt évek gyakorlatát, a felszínre hozott problémákat. Köszö nöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Bernáth Varga Balázs képviselő úrnak, Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt. Tessék! DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Eln ök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid időkereten belül néhány gondolatot a tárgyalandó törvényjavaslattal, így a képviselőtestület munkájával kapcsolatosan szeretnék megfogalmazni, hiszen a testületben sokféle érdek és akarat találkoz ik, ezek egyeztetése, összehangolása minden képviselő, így az önkormányzat közös felelőssége is. Ezt a felelősséget elősegítendő a törvényjavaslat viszonylag szigorú összeférhetetlenségi szabályai csökkentik az érdekellentétek kialakulásának, az egyéni érd ek közérdek fölé helyezésének lehetőségét. A
