Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 3 (125. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - POZSGAI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
924 Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pozsgai Balázs képviselő úrn ak, MSZP. POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden csak arra szeretnék reagálni, hogy valóban sok időt vesz igénybe e törvényjavaslat vitája; csak az 1946os példát mondom, ott hat és fél órát vitatkoztak ugyanebben a teremben a kép viselők. Gondolom, délre utolérjük magunkat ezzel a hat és fél órával, és talán csúcsot javítunk. A másik, hogy valóban sok helyütt, és ebben párton belül is megoszlanak a vélemények, hogy lehete lépcsőzetesen bevezetni egy törvény hatályosulását. Az én t apasztalataim azt mutatják, hogy egy törvénynek általános érvényű törvénynek kellene lennie, amelyet nem osztanak meg különböző szakaszok, hogy melyik része mikor - ekkor, akkor és amakkor - lép hatályba. Ugyanis mi itt nem Budapestről kívánunk törvényt ho zni és egykét nagyvárosról, hanem Magyarország önkormányzatairól, és ezek 3173an vannak. Tehát nem kettőre vagy háromra kívánunk mi törvényt hozni. Tímár képviselőtársam alapgondolataival messzemenőleg egyetértünk, de ne itt kezdjünk el azzal foglalkozni , hogy a vagyonadónak milyen fajta bevezetésére lenne szükség az összeférhetetlenségi törvényben. Természetesen értem a megközelítését, de az alapgondot át kellene tenni majd a költségvetést megelőző adótörvények tárgyalási szakaszára. Köszönöm szépen. ELN ÖK (Gyimóthy Géza) : Normál felszólalásra megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, MSZP. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat beterjesztése indokolt volt . Az már egy más kérdés, hogy a tervezet eleget tude tenni annak az elvárásnak, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzati képviselők jogállásával összefüggésben felvetődött gyakorlati kérdésekre megfelelő eligazítást adjon. Van néhány olyan elvi kérdés, amelyet ugyan szabályoz a tervezet, de a szabályozás jelenlegi formája nagyobb érdeksérelmet okoz az érintettek körében, mint annak hiánya. Erre a legtöbbet emlegetett példa az összeférhetetlenséget szabályozó 5. § e) pontja, amelyről nyugodtan állíthatjuk , hogy elfogadása esetén a törvény ki fogja zárni a kistelepülések értelmiségét a helyi közéletből. Ez pedig nem lehet a szabályozás célja. Ismerve a kistelepülési képviselőtestületek összetételét, azt lehet mondani, hogy az 5. § e) pontjának szabályozása szembemegy a választói akarattal is, hiszen az érintettek jelentős része 1990 óta folyamatosan tagja a képviselőtestületnek és élvezi a választók bizalmát. (9.30) Az ilyen nagyságrendű településeken az értelmiség nagyon kis számban van jelen, aki pedig o tt él és közéleti feladatot vállal, annak kizárása a közéletből gyengítheti a település lakóinak a helyi közügyek minél szakszerűbb és hozzáértőbb intézéséhez fűződő érdekeit. Indokolt tehát a szabályozás módosítása, ha kell, akár úgy is, hogy az 5. § e) p ontja szerinti összeférhetetlenségi ok csak bizonyos lakosságszám feletti településeknél, például 5 ezer fő felett váljon alkalmazhatóvá. 1997ben az Országgyűlés meghatározta az összeférhetetlenségi szabályokat az országgyűlési képviselők vonatkozásában. Nehezen érthető, hogy a tervezet vajon miért akar szigorúbb szabályokat alkalmazni az önkormányzati képviselők esetén, mint velünk, országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban. Márpedig az 5. § i) pontja ezt teszi. Nem engedi meg a képviselő jelenlétét akkor sem, ha az önkormányzat tulajdonrésze a gazdasági társaságokban csupán néhány százalékos. Belátható, hogy ilyen csekély tulajdoni részesedés esetén az összeférhetetlenség kimondása nem indokolt, ennek a szabályozásnak csak akkor van értelme, ha az önkormán yzat tulajdoni részesedése 10 százalék vagy efölött van.
